Szégyellik a hálapénzt, de el kell fogadniuk

Gyenge kísérletet tett a kormány a hálapénz rendezésére: lazított volna a büntető törvénykönyv erre vonatkozó szabályozásán. De mire a tervezet a parlamentbe, a képviselőkhöz jutott, az elképzelésnek lőttek – jogászok, kórházigazgatók és szakmai szervezetek szerint szerencsére. Magyarországon 50 éve fizetnek az emberek hálapénzt, a legtöbben és a legtöbbet a kórházi orvosoknak. A rendszert mindenki rühelli, de fenntartja, még ha ezzel bűncselekményt követ is el – olvasható a vs.hu-n.

  „Mennyi hálapénzt adjak? A doktor levett rólam egy anyajegyet, de még nem adtam neki semmit.
 
   „Altatásos vesekő eltávolításra megyek, mennyi hálapénzt adjak?”
 
 Egymástól várnak segítséget és megerősítést a betegek az interneten, mert bár Magyarországon ötven éve gyakorlat a hálapénz, és szinte mindenkinek van saját története, éles helyzetben mindenki tanácstalan.
„Ha fogadott orvos és ő kezelt, akkor adj! Ha csak beesel, akkor ne adj!”
 
 „ Én is adtam a térdműtétem után, átnyújtottam a borítékot.”
 
A szülészeten a legtipikusabb
 
  Péternek 2004-ben született lánya az egyik fővárosi kórházban, gyorsan, komplikációmentesen. A fogadott orvos tette a dolgát, Péter pedig hálás volt.
 
  „Szóval ott volt a szülőszoba, a fickó, meg a szülésznő. Köldökzsinór-elvágás. Gyermeköröm. És ott volt nálam a baksis. Úgy ahogy kell, szülés után adtam neki, ha jól emlékszem kápé, talán nem is borítékban, ott a szülőszobában, az 50 rugót. Zsebre tette. Azt nem állítom, hogy véres kézzel vette át. Mindenesetre elég visszásnak és méltatlannak éreztem a szituációt. Mondhatni megalázónak. Saját magam, de a számára is. És egyáltalán. Még, ha hálás voltam is.”
 
  Kovácsy Zsombor egykori orvos, most már egészségügyi szakjogász szerint a szülészet-nőgyógyászat a hálapénzzel leginkább fertőzött területek egyike. „Rá van szánva a pénz, mint az esküvőre” – mondta a VS.hu megkeresésére. Akkor van probléma, ha végül nem úgy sül el például egy császármetszés, egy műtét, vagy maga a szülés, ahogyan arra a beteg számított.
 
 Az orvost, akinél Péterék lánya született, például már kirúgták a kórházból. Péterék csak találgatják, talán köze lehetett ahhoz az ügyhöz, amelyben 14 orvost és szülésznőt ítélt pénzbüntetésre és megrovásra idén májusban a Kúria, mert 2007 és 2008 között előre kértek pénzt a betegektől a szülésért. Ötven- és százezer forint közötti összegekről volt szó. A Kúria vesztegetés miatt büntette meg őket.
 
A hála bűncselekmény?
 
  Azt már kevesebben tudják, hogy ennél sokkal többen kaphatnának büntetést, akár börtönbüntetést is, hiszen 2013-ban a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének együttes változásával bűncselekmény lett a hálapénz elfogadása. A büntető törvénykönyv értelmében vesztegetésnek minősül az eset.
 
  „A 291. § (1) bekezdése értelmében, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (...) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Részlet a büntető törvénykönyvből.
 
  Ezzel együtt a munka törvénykönyve is változott, úgy szól, a hálapénz elfogadása kifejezetten jogellenes, ha azt a munkáltató nem engedte meg. Magyarán, ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem jár munkajogi következményekkel, és vesztegetésnek sem minősül. Ha azonban a kórház nem írta át a Szervezeti és Működési Szabályzatát, akkor a hálapénzt elfogadó orvost kirúghatják, és büntetőeljárás is indulhat ellene.
 
  „Jogbizonytalanság van” – mondta a VS.hu-nak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint hiába rendezi két jogszabály is a kérdést, egymásnak ellentmond a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének hálapénzre vonatkozó passzusa. Amíg a munka törvénykönyve tolerálja a hálapénz utólagos elfogadását, a büntető törvénykönyv minden előny elfogadását vesztegetésnek tekinti. Velkey nemcsak a kórházszövetség elnöke, hanem kórházigazgató is, ebben a minőségében azt mondja, ő sem az egyik, sem a másik jogszabályhoz nem tartja magát. Ugyanis nem fogad el hálapénzt. „Hogy mások mit csinálnak, nem tudom, nem jut el hozzám” –tette hozzá.
 
  Kovácsy Zsombor szerint a kórházigazgatók valójában két tűz között vannak: tudják, hogyan működik a magyar egészségügyi rendszer, ha nem nézik el, az orvos fogja magát és elmegy külföldre.

Szemet hunytak volna fölötte
 
  Ezért kezdeményezte több szakmai szervezet is azt, hogy tisztázzák a helyzetet, és találjanak végre megoldást a problémára, legyen vége a jogbizonytalanságnak. Az Igazságügyi Minisztérium munkához is látott, elkészítette a büntető törvénykönyv újabb módosítását, amely – bizonyos esetekben – szemet hunyt volna a hálapénz elfogadása fölött. Az volt az eredeti elképzelés, hogy nem minősül bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogad el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel az elégedettségét kívánja kifejezni.
 
  Mire azonban a Trócsányi László igazságügyi miniszter nevével fémjelzett szöveg a kormány és a parlament elé került, az elképzelésből nem lett semmi. A hálapénzre vonatkozó rész úgy, ahogy volt, eltűnt a szövegből. Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, miért. A kormányszóvivői irodától ezt a választ kaptuk:  “a kormány által elfogadott és az Országgyűlés elé került tervezet – a lefolytatott társadalmi és szakmai vitát követően – a nevezett módosítást nem tartalmazza.”
 
 Hogy kivel folytattak társadalmi és szakmai vitát, nem tudni. A Rezidensszövetséggel biztos, hogy nem. Dénes Tamás elnök a VS.hu-nak azt mondta, annál többet, hogy a hálapénzre vonatkozó rész kikerült a Btk. tervezett módosításából, ők sem tudnak. „Nem voltunk az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetésen” –mondta. Ugyanakkor megdöbbenve látták, hogy 25 évvel a rendszerváltás után törvényesíteni akarják – ahogyan Dénes Tamás fogalmazott – „ezt a kommunista gondolkodás által kifundált szoftkorrupt hálapénzrendszert”. Most örülnek, hogy végül nem ez történt. Dénes Tamás szerint ugyanis rossz üzenete lett volna a hálapénz legalizálásának a fiatal orvosok felé.
 
  Szerinte ugyanis már most sincs megfelelő számú orvos a betegek biztonságos ellátásához Magyarországon, a frusztráló rendszer elűzi az egészségügyi dolgozókat az országból, a fiatalok pedig undorodva fordulnak el tőle. Dénes Tamás ezért úgy látja, meg kell alkotni azt a keretrendszert, amely mentén teljes mértékben ki lehet irtani a fekete pénzmozgásokat, ennek pedig szükséges, de nem elégséges alapja a bérek rendezése. Ezen kívül semlegesíteni kell azokat a motivációkat, amelyek a hálapénz adására ösztönzik a betegeket: a félelmet, hogy nem kapják meg a megfelelő ellátást, vagy nem választhatják ki a saját orvosukat.
 
  „Semmit nem tudok hozzátenni, száz százalékban egyetértek” – így reagált Kovácsy Zsombor Dénes Tamás szavaira. A jogász szerint a rezidenseknek igazuk van, a tervezett változás azért sem lett volna jó, mert a megengedő szabályozás visszavetette volna a hálapénz elleni küzdelmet. „Hamis illúziót kelt, hogy a jó hálapénz megengedhető” – tette hozzá.
 

   A Magyar Kórházszövetség elnöke is úgy vélte, sem megoldás, sem érdemi lépés nem lett volna a tervezett változtatás, a hálapénz problémáját ugyanis nem öt perc alatt és nem is egy jogszabállyal lehet megoldani. Velkey György azonban nem gondolja, hogy az egészségügyi kormányzat ezzel tovább stabilizálta volna a hálapénz rendszerét Magyarországon. A tervezett rendelkezésnek szerinte maximum annyi értelme lett volna, hogy átmenetileg megszűnjön a jelenlegi jogbizonytalanság.
Ha rossz a betegnek és az orvosnak is, akkor miért adjuk?
 
  Katalin 4 éve dolgozik fogorvosként. A kérdés, hogy megéri-e fiatal orvosként Magyarországon dolgozni, minden hónapban újra és újra felvetődik benne, a hálapénz miatt is.
 
  Most ugyanis szinte hónapról hónapra él. 28 évesen albérletben lakik, 4 év alatt annyi pénzt sikerült félretennie, hogy van egy autója, amelyre főként a munkája miatt volt szüksége. Különösen visszásnak érzi, hogy miután kikerült az egyetemről, nagyobb szüksége volt a szülei támogatására, mint az egyetem alatt, ugyanis a fogorvosirezidens-képzésért havi 53 ezer forintot kellett fizetnie, és féléves szakmai gyakorlatot kellett tölteni a klinikán úgy, hogy fizetést ott nem adnak. Heti rendszerességgel megkérdezik a külföldön élő betegei, hogy mit keres még itthon. Mire ő azt szokta mondani:
 
   „Nem azért gyógyítunk, mert cserébe a betegtől fizetséget várunk el, hanem mert ez a szakmánk, hivatásunk, erre esküdtünk fel, és ezt szeretjük csinálni.”
 
  De hasonlóan rosszul érzik magukat a VS.hu által megkérdezett ápolók is. Egyikük egy fővárosi klinikán dolgozik. Azt mesélte, nem attól végzi jobban a munkáját, mert hálapénzt kap érte, hanem mert szeret az embereknek segíteni.
 
 „Környezetemben sokan keresetkiegészítésnek tekintik, mivel nem élnek meg a fizetésükből, több munkahely mellett sem.” Judit, ápolónő
 
  Mara szintén a fővárosban dolgozik, egy szakrendelőben, ott „nem nagyon dívik a hálapénz, esetleg egy bonbon, egy kávé, és boldog a beteg, hogy kedveskedhetett”.
 
Mi lenne a megoldás?
 
   A kórházszövetség elnöke szerint „szégyen, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a magyar társadalom még mindig ebben a helyzetben van, a hálapénz mételyezi az egészségügyet, tenni kellene valamit”. Kovácsy Zsombor nagyjából ugyanezt érzi, amikor azt mondja: „az államszocialista egészségügy él és virul”. Fiatal orvosként ő is találkozott egy vidéki kórházban olyan, hallatlanul rossz körülmények között élő nagymamával, aki arra akarta rávenni, hogy unokája közgyógyigazolványára írja fel a gyógyszerét. És nem csak a hálapénz szempontjából rémesek a viszonyok. A betegjogi szabályok betartásánál is általános tapasztalat, hogy a magyar egészségügyi intézmények úgy működnek, mint egy szocialista nagyüzem: örülsz, ha valaki hozzád szól.
 
  Abban mindenki egyetért, hogy béremelés, életpályamodell kellene, nem pedig a jog további csűrése-csavarása. Velkey György úgy látja, nem lehet kizárólag abban gondolkozni, hogy majd a Btk. mindent megold. Egy rossz jogi szabályozás könnyen súlyos ellátási zavarokhoz vezethet. Magyarul, idővel sem orvosból, sem ápolóból nem lesz elég Magyarországon.
 
  Tudja ezt az egészségügyi kormányzat is. A VS.hu megkeresésére azt írta, tisztában van az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival, ezért 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben nagyjából 95 ezren kaptak béremelést. És bár a jövő évi költségvetésből az olvasható ki, hogy arányaiban még 2016-ban is kevesebb pénzt kap az egészségügy, mint kapott 2010-ben, a szaktárca szerint jövőre több mint 15 milliárd forinttal több pénz jut az orvosoknak és az ápolóknak arra, hogy a korábbi bérkiegészítés bekerüljön az alapilletményükbe. Ezen kívül már dolgoznak azon, hogy a mozgóbérek is emelkedjenek, és legyen egy kiszámítható életpályamodell.
 
  A rezidensek szerint is meg kell egyezni a szakmai szervezetekkel a béremelés menetrendjéről. Csak így lehet majd jogos elvárás mind a kormány, mind a betegek részéről, hogy ne legyenek feketén mozgó pénzek az egészségügyben.
 
   A szakjogász viszont úgy látja, ez nem lesz ilyen egyszerű. Az orvosoknak erős az érdekérvényesítő képességük, sokuknak egyáltalán nem érdeke, hogy megszűnjön a hálapénz.
 
   „10-15 évig hajbókoltak egy főorvosnak, mire végre nekik is tejel a beteg. Miért pont most szűnjön meg? – teszi fel a kérdést Kovácsy Zsombor. A hálapénz szerinte mélyen beivódott már mind az orvosokba, mind a betegekbe, holott „nem hajbókolni kellene, hanem az orvosnak örülni, hogy segíthet a betegen, mert ez egy szolgáltatás. Olyan, mint a tankolás: amikor nagyapám kocsiját tankoltam, és az ember nem jattolt, örülhetett, ha nem vágta hozzá a kutas a tanksapkát. Ma már azért ez nem így van.”

Évi tízmilliárdok a fehér köpenyzsebbe
 
  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatása szerint tavaly 8,3 milliárd forintot költöttek paraszolvenciára a páciensek Magyarországon. A felmérés szerint a házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal átlagosan 3000 forintot kapnak, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forintnál is többet. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jut; ők alkalmanként átlagosan 2000 forintot tehetnek zsebre.
 
  Ha az orvosok közötti hálapénz megoszlását nézzük, akkor az látható, hogy a kórházi orvosoknak juttatott összeg az összes hálapénzből mindig is a legnagyobb részt tette ki, és ez a részarány folyamatosan nő: míg 2010-ben az összes hálapénzből 46 százalék volt a kórházi orvosok részesedése, addig mostanra 50 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a háziorvosoknak juttatott összeg csökkent: a 2010-es 42 százalékról 30 százalékra. Az ápolóknak adott összegek aránya a 2010. évi 5,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt.
 
  Az összes háztartás közül a legtöbb hálapénzt a csak idősekből álló háztartások és a fiatalokból, középkorúakból álló háztartások (35%) költöttek. Az ezen belüli megoszlás már jelentősen eltér egymástól. A csak idősekből álló háztartások egészségügyi állapotukból kifolyólag a legtöbb hálapénzt a kórházban (52%) és a házi- és szakorvosoknak (37%) adták. A fiatalok és középkorúak szintén a kórházi orvosoknak adták a legtöbbet, náluk a gyermekvállalás miatt fordulhat elő többször a kórházi ellátás.
 
  Minden más felmérés a KSH-adatoknál rosszabb helyzetről árulkodik: 30 és 100 milliárd forint közé teszi évente a hálapénz mértékét.

Forrás: vs.hu