Munkáltató által fizetett biztosítások

A személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a biztosításokra vonatkozó meglehetősen bonyolult szabályai között különösen olyan esetekben nehéz eligazodni, amikor például a munkáltató a munkavállaló javára köt biztosítási szerződést. Cikkünkben segítünk áttekinteni a szabályozást – írja az ado.hu.

  A munkaválalló javára kötött biztosítások egyik esete, amikor a munkáltató olyan (határozott idejű) biztosítás köt meg úgy, hogy a biztosítói kifizetésekre való jogosultságot fenntartja magának, majd utóbb a szerződés módosításával a munkavállalót lépteti maga helyébe.
 
  Az olyan biztosítás esetén, amely alapján a biztosító halál, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget, a Szja törvény 7. § (1a) bekezdése értelmében a biztosított magánszemély nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy (a munkáltató) jogosult.
 
  Ha azonban a biztosítási szerződés a Szja törvény 7. § (1a) bekezdése szerinti esetben utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető munkáltató) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a szerződés módosításának időpontjában az addig megfizetett díj egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak, amelynek 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell a a belföldi munkáltatónak fizetnie (külföldi díjfizető esetén a magánszemélynek kell az adókötelezettséget teljesítenie). Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a korábban megfizetett díjat a munkáltató (díjfizető) számára megtéríti [Szja törvény 9.§ (3a) bekezdés].
 
  A kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében figyelembe kell venni azt is, hogy az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan a munkáltató által fizetett díja a Szja törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes. Ha azonban a kockázati díjrészből a biztosító díjkedvezményt, díjengedményt, díjvisszatérítést ad és arra utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak, vagyis a szerződés módosításával az előzőek szerinti díjrész is adóköteles [Szja törvény 3.§ 91. pont]; 9.§ (3b) bekezdés].
 
 A szerződésmódosítást követően a biztosító magánszemélynek történő kifizetéseinek adókötelezettségére vonatkozó szabályok:

• A Szja törvény 1. számú mellékletének 6.6. alpontja értelmében adómentes a biztosító haláleseti szolgáltatása.
• A Szja törvény 65. § (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6.6. alpontja szerint adómentes – a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.

 
  Ugyanakkor a Szja törvény 65. § (3) bekezdése szerint nem kell figyelembe venni kamatjövedelemként

• az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;
• az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

 
  Az előbbi rendelkezések szempontjából további fontos előírás, hogy nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás [Szja törvény 65. § (3a) bekezdés], ha

• a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot;
• a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.

 
   A sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt – kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától az előzőek szerint meghatározott idő már eltelt – nem alkalmazhatóak a (3) bekezdés szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések [Szja törvény 65. § (3b) bekezdés].
 
  A kamatjövedelem meghatározása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki – rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során [Szja törvény 65. § (6a) bekezdés].
 
  Más a helyzet a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás munkáltató által fizetett díja esetében. Az ilyen biztosítás szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként a munkáltató által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása) a Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontja szerint adómentes.
 
  Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. (Megjegyzendő, hogy 2018. január 1-jétől az ilyen biztosítások kifizető által fizetett díja – a korábban kötötteké is – egyes meghatározott juttatásként lesz majd a kifizetőnél adó- és eho-köteles.)
 
  A Szja törvény 7. § (1c) bekezdése értelmében nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha az említett biztosítás esetén a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.
Ugyanakkor Szja törvény 28. § (2) bekezdése szerint, ha a biztosítás más személy által fizetett díja az 1. számú melléklet 6.9. alpontja alapján adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

Forrás: ado.hu