Startlaphoz Csatlakozz!

Nehéz eligazodni a szabályok között

Munkáltató által fizetett biztosítások

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. máj. 20. szerda, 09:48

A személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a biztosításokra vonatkozó meglehetősen bonyolult szabályai között különösen olyan esetekben nehéz eligazodni, amikor például a munkáltató a munkavállaló javára köt biztosítási szerződést. Cikkünkben segítünk áttekinteni a szabályozást – írja az ado.hu.

  A munkaválalló javára kötött biztosítások egyik esete, amikor a munkáltató olyan (határozott idejű) biztosítás köt meg úgy, hogy a biztosítói kifizetésekre való jogosultságot fenntartja magának, majd utóbb a szerződés módosításával a munkavállalót lépteti maga helyébe.
 
  Az olyan biztosítás esetén, amely alapján a biztosító halál, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget, a Szja törvény 7. § (1a) bekezdése értelmében a biztosított magánszemély nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy (a munkáltató) jogosult.
 
  Ha azonban a biztosítási szerződés a Szja törvény 7. § (1a) bekezdése szerinti esetben utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető munkáltató) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a szerződés módosításának időpontjában az addig megfizetett díj egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak, amelynek 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell a a belföldi munkáltatónak fizetnie (külföldi díjfizető esetén a magánszemélynek kell az adókötelezettséget teljesítenie). Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a korábban megfizetett díjat a munkáltató (díjfizető) számára megtéríti [Szja törvény 9.§ (3a) bekezdés].
 
  A kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében figyelembe kell venni azt is, hogy az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan a munkáltató által fizetett díja a Szja törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes. Ha azonban a kockázati díjrészből a biztosító díjkedvezményt, díjengedményt, díjvisszatérítést ad és arra utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak, vagyis a szerződés módosításával az előzőek szerinti díjrész is adóköteles [Szja törvény 3.§ 91. pont]; 9.§ (3b) bekezdés].
 
 A szerződésmódosítást követően a biztosító magánszemélynek történő kifizetéseinek adókötelezettségére vonatkozó szabályok:
  • A Szja törvény 1. számú mellékletének 6.6. alpontja értelmében adómentes a biztosító haláleseti szolgáltatása.
  • A Szja törvény 65. § (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6.6. alpontja szerint adómentes – a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.
 
  Ugyanakkor a Szja törvény 65. § (3) bekezdése szerint nem kell figyelembe venni kamatjövedelemként
  • az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;
  • az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.
 
  Az előbbi rendelkezések szempontjából további fontos előírás, hogy nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás [Szja törvény 65. § (3a) bekezdés], ha
  • a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot;
  • a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.
 
   A sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt – kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától az előzőek szerint meghatározott idő már eltelt – nem alkalmazhatóak a (3) bekezdés szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések [Szja törvény 65. § (3b) bekezdés].
 
  A kamatjövedelem meghatározása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki – rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során [Szja törvény 65. § (6a) bekezdés].
 
  Más a helyzet a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás munkáltató által fizetett díja esetében. Az ilyen biztosítás szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként a munkáltató által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása) a Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontja szerint adómentes.
 
  Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. (Megjegyzendő, hogy 2018. január 1-jétől az ilyen biztosítások kifizető által fizetett díja – a korábban kötötteké is – egyes meghatározott juttatásként lesz majd a kifizetőnél adó- és eho-köteles.)
 
  A Szja törvény 7. § (1c) bekezdése értelmében nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha az említett biztosítás esetén a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.
Ugyanakkor Szja törvény 28. § (2) bekezdése szerint, ha a biztosítás más személy által fizetett díja az 1. számú melléklet 6.9. alpontja alapján adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

Forrás: ado.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Munkáltató által fizetett biztosítások.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector