Éhbérért dolgoznak az egészségügyben

Akad olyan egészségügyi dolgozó, aki 39 éves munkatapasztalattal nettó 87 ezer forintot keres havonta. Ápolók és nővérek tüntettek múlt héten a béremelésért, de egyelőre úgy tűnik, hiába. A jövő évi költségvetésből sokak szerint nem különítettek el akkora összeget az egészségügyre, ami megoldaná a problémát.

  Az egész világot bejárta az a felvétel, amin a magyar mentős szinte fékezés nélkül érkezik ki egy baleset helyszínére Budapesten. Azóta a mentős már külföldi állásajánlatot is kapott, mégis inkább itthon marad. Teszi ezt annak ellenére, hogy akár másod- vagy harmadállást is vállalnia kell, hogy a családját eltarthassa.

  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a humán- egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók nettó átlagkeresete 60 638 forint havonta. Tehát összefoglalva a mentősök, az orvosok, az ápolók, a szociális munkások, gondozók, nevelők botrányosan keveset keresnek.
 
  Évek óta napirenden lévő probléma az egészségügyi dolgozók alacsony bére. Az ágazatban tevékenykedők már többször is ígéretet kaptak arra, hogy a pedagógusokéhoz hasonló életpályamodellel fejlesztik a képzési rendszert, így a munkavállalók a továbbképzések teljesítésével többletbérre lehetnének jogosultak.

   Emellett az összes, szociális ágazatban dolgozóra kiterjedő béremelést is tervezett a kormány. Erre a jövő évi költségvetés alapján végül 15,8 milliárd forint jut majd. Sok ágazati dolgozó szerint azonban ez sem feltétlenül elég a problémák megoldására.
 
Mentősök - mennyi az annyi?
 
  A mentőápolók és mentőgépkocsi-vezetők esetében az alapilletmény bruttó 122 ezer forinttól bruttó 144 460 forintig terjedhet a gyakorlati idő függvényében, amihez bruttó 24 ezer forint sürgősségi pótlék járul, valamint átlagosan 20 százalék műszakpótlék, amivel az elmúlt évben a mentőgépkocsi-vezetők átlagkeresete bruttó 193 ezer forint volt, míg a mentőápolóké bruttó 195 600 forint - mondta el a Pénzcentrum érdeklődésére az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Emellett az OMSZ valamennyi közalkalmazottja béren kívüli juttatásként 5000 forint/hó étkezési hozzájárulásban részesül, valamint egyéb juttatásokat is kapnak, például bankszámla és mosatási költségtérítést, stb.
 
   A bruttó 193 ezer forint nettósítva annyit tesz, hogy az ezen a videón szereplő mentős átlagosan havi 126 ezer forintért száguldozik végig a városon minden nap. A hvg.hu-nak nevüket eltitkolva nyilatkozó mentőtisztek szerint ez a veszélyes életmód pedig csupán a töredéke annak, amit nap mint nap el kell viselniük. Beszámolójukban kitérnek arra is, hogy nem ritka a 200 órás munkahónap (összehasonlításképp egy 8 órás munkanapokkal számolt munkahónap 160 órás) 105 ezer forintos nettó fizetésért. A mentős azt is elárulja, ez a nettó 105 ezer forint soknak számít, van akinek bruttó 105 ezer, azaz körülbelül nettó 68 ezer forint a fizetése. Ápolók
 
  Múlt héten két felvonulást is tartottak az egészségügy helyzete miatt Budapesten: nővérek, ápolók, asszisztensek is utcára vonultak az alacsony bérek miatt. A tüntetők egyértelműen kifejezték legfontosabb szándékukat, miszerint 2015 októberétől 50 százalékos béremelést szeretnének minden egészségügyi dolgozónak. 2018-ig pedig 100 százalékos béremelésig szeretnének eljutni. Az is cél, hogy ugyancsak 2018-ig az orvosok fizetése legyen az átlagfizetés háromszorosa, azaz nettó 460 533 forint.

   A jelenlegi egészségügyi fizetések messze elmaradnak a mostani magyar átlagfizetéstől (nettó 153 511 forint), hiszen a KSH friss adatai szerint az egészségügyi területen dolgozók nettó átlagkeresete a már említett 60 638 forint. Tovább árnyalják a képet azok a fotók, amiket az ágazatban tevékenykedők feltöltenek magukról a Facebookra: munkakör, életkor vagy a szakmában töltött idő és nettó fizetési adatokban mutatják be, mennyit is keresnek.

Forrás: Pénzcentrum