Lázár: emelik a rendészeti területen dolgozó munkatársak bérét

Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét - jelentette be Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: azon rendészeti területen dolgozó közalkalmazottak, akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá, azok 2015 július és 2016 január 1-jével kapnak béremelést, ennek mértéke 10 százalék.

    A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a szerdai - egész napos - kormányülésen felhatalmazták Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegyen javaslatot a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésére.

    Tájékoztatott arról is: munkabizottságot hozott létre a kabinet azzal a céllal, hogy összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát.

    Elmondta, az előző napi kormányülésen áttekintették a Kárpát-medencei magyarság helyzetét, azon belül a magyar kormány támogatáspolitikáját. Utóbbival kapcsolatban a kabinet úgy döntött: az új támogatási rendszer középpontjában a gyermekvállalásnak és az oktatás-nevelésnek kell állnia a határokon túl is - ismertette.

    A megújuló támogatáspolitikában a magyar kormány kiemelt szövetségesként tekint a határon túl működő történelmi egyházakra, azokra a településekre, ahol a magyarságnak sikerült megőriznie a demográfiai többséget, valamint a vállalkozói érdekképviseletekre - mondta Lázár János.

    Bevándorlásügyben - közölte - a kormány megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a kérdésnek nemzeti hatáskörbe kell kerülnie.

    A halálbüntetéssel kapcsolatban a kabinet újra kifejezte azt a véleményét - folytatta a miniszter -, hogy Magyarországnak le kell folytatnia az erről szóló, eddig le nem zajlott vitát, ami akár évtizedeket is igénybe vehet.

    Megjegyezte, hogy a kormány első olvasatban meghallgatta Trócsányi László igazságügy-miniszter jelentését a három csapás intézményéről, amelyet sikeresnek, eredményesnek minősítettek, egyben úgy határoztak: meg kell vizsgálni, hogy alkalmazásának milyen korlátai alakultak ki az elmúlt években.

    Felsőoktatási kérdések is szóba kerültek a tájékoztatón. Lázár János elmondta: a kormány újabb, 37 milliárd forintos fejlesztést tervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de egy ilyen beruházásnak akkor van értelme, ha elérik, hogy Magyarországon csak a közszolgálati egyetem biztosítson rendészeti, közigazgatási és államtudományi képzést.

    Lázár Jánost a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) budai campusának sorsáról, a kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépítészeti kar leválasztásáról szóló sajtóhírről is kérdezték. Erre reagálva a Miniszterelnökség vezetője közölte: a kormány semmilyen döntést nem hozott, nem is tárgyalt a BCE épületeinek jövőjéről.

    Azzal kapcsolatban, hogy az értesülések szerint Hódmezővásárhelyre költözhetne az egyetem egyik kara, a miniszter - aki egyben a város országgyűlési képviselője, korábbi polgármestere - azt mondta: még viccnek is rossz, hogy a Corvinus bármelyik egysége Hódmezővásárhelyre kerülne.

    Jelezte egyúttal, hogy a Corvinus kertészettudományi karának ő maga nagy támogatója.
    Hozzátette, ő is a várakozók álláspontján van azzal kapcsolatban, hogy a Corvinus egyetem vezetése és a felsőoktatási államtitkárság mikor teszi rendbe a kérdést.

    Lázár János közölte továbbá azt is: fideszes és KDNP-s képviselőtársaival közösen önálló indítványt terjesztenek a Ház elé a jövő héten, kárpótlást kezdeményezve annak a ma még élő mintegy 17-18 ezer II. világháborús magyar hadiárvának és hadiözvegynek - köztük, jelentkezés alapján, határon túl élőknek is -, akiket 1949-ben az akkori államhatalom megfosztott ettől a minősítéstől. Ők a tervek szerint havi 8000-8500 forintos nyugdíjkiegészítést kapnának a magyar államtól.

    A Magyar Paralimpiai Bizottság vezetésével kapcsolatos hírekre a Miniszterelnökség vezetője kérdésre úgy reagált: nem kívánnak beleszólni a testület belső ügyeibe, de személyes véleménye az, hogy egy sportvezetőnek az átlagosnál jobban kell ügyelnie társadalmi megbecsültsége megtartására. Szerinte egyébként az illető sportvezető elveszítette a bizalmat, és felmerül a méltatlanság kérdése is.

    Az azbeszttel szennyezett zagyvaszántói hulladékra vonatkozó kérdésre azt felelte: Várpalotára nem kerül szemét, tiszteletben tartják a helyiek tiltakozását és keresik a lehetőséget, hogy hol van olyan hulladékkezelő, amely alkalmas ekkora mennyiségű hulladék befogadására a következő hetekben, hónapokban.

    Lázár Jánost kérdezték arról is, hogy egy elsőfokú bírósági döntés szerint információkat kell adnia egy svájci és egy olasz útjáról. Azt felelte: a bíróság nem tudná ellenőrizni válasza valóságtartalmát, s ez nem is oldja meg a problémát. Az ország érdekeit az szolgálja, ha a tárgyalásokról, a résztvevőkről és a témáról nem kerül nyilvánosságra adat - szögezte le, alapvetően bizalmi kérdésnek minősítve a munkával kapcsolatos útjait. „Az a hízelgő szubtrópusi föltételezés, hogy csajozni mentem volna, ez még a feleségem számára is komolytalan állítás volt, mert nagyon jól tudja, hogy reggeltől estig dolgozom” - fogalmazott.

    Az M0-áson egy bolgár buszon talált csőbombával kapcsolatosan pedig azt felelte: nem került szóba a kormányülésen; nincs új biztonsági kockázat Magyarországon.