Online pénztárgépet az orvosoknak is!

Öt változás is elegendő lenne Lantos Csaba szerint az egészségügyben ahhoz, hogy az ágazat átlendüljön a kis lépéses reformálgatás holtpontján. A hazai egészségügy egyik legnagyobb befektetője, a közgazdász-szociológus végzettségű pénzügyi szakember a Népszabadságnak azt mondta, a rendszer jobbára még attól működik, hogy a közalkalmazott orvosok a kórházi munka után a lakásrendelőkben folytatják a praxist, és ezzel olyan keresetkiegészítéshez jutnak, amelyből úgy-ahogy meg tudnak élni.

 A statisztikák szerint ugyanis az orvosok mintegy 300 milliárdos nettó jövedelmének kevesebb mint a fele után fizetnek adót.
 
 A többi, mintegy 169 milliárd forint – a lakásrendelőkben megtermelt összeg (144 milliárd) és a hálapénz – nem adózik. Lantos szerint ez a feketejövedelem is nagyon aránytalanul oszlik meg az orvosok között.
 
  Hozzátette: a hiedelmekkel ellentétben a közkórházaknak nem a törvényesen működő nagyobb egészségügyi vállalkozások a versenytársai, hanem a feketén dolgozó lakásrendelők. Az pedig, hogy a betegek számla és garancia nélkül is igénybe veszik a szolgáltatást, az az állami ellátórendszer legsúlyosabb kritikája – mondja.
 
  Azok az átalakítási kísérletek, amelyek nem számolnak a lakásrendelők szerepével, eleve kudarcra vannak ítélve – állítja. Arra a kérdésre, hogy akkor mi a megoldás: tűrni ezt a hazugságot, és hagyni, hogy egy társadalmi csoport óriási összegű adózatlan jövedelemhez juthat, azt felelte: természetesen nem helyes tűrni, igazságtalan az adófizetőkkel szemben. Az államnak fel kellene hagynia a kis lépések politikájával az egészségügyben, ideje lenne venni egy mély levegőt – mondta –, és újra kellene indítani a rendszert.
 
  Lantos Csaba szerint öt apró igazítás elegendő lenne az alapvető változásokhoz. Az üzletember szerint elsőként a magán-egészségügyi szolgáltatókra is ki kellene terjeszteni az online pénztárgépek használatát. Jövőre az a fura helyzet alakul majd ki, hogy az állatorvosokat kötelezik az online pénztárgép használatra, a humán orvosokat azonban nem.
 
  Második lépésként szerinte meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a betegek kapjanak adóvisszatérítést, ha a magánszférában olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is finanszíroz az állami rendszerben. Ezzel keresleti oldalról az emberek kényszerítenék ki a rendszer legalizálását.
 
  Lantos szerint a mostani helyzet abszurditására – és ez a harmadik változtatásra szoruló eleme a rendszernek – mi sem jellemzőbb, mint hogy egyes orvosok önkéntes segítői státuszban dolgozhatnak a kórházakban. Ők nem alkalmazottjai a kórháznak, róluk még a saját betegeik sem tudják, hogy fizetés nélkül, csak a hálapénzért végzik a munkájukat.
  Lantos tarthatatlannak nevezte, hogy ezek az „önkéntes segítők” ingyen használhatják a kórház eszközeit, költséges vizsgálatokat generálhatnak, és mivel veszélyes munkát végeznek, kockázatot is jelentenek az intézménynek. A közintézmények szabályai azonban nem vonatkoznak rájuk, a kórház főigazgatója nem tudja őket utasítani, mert nem alkalmazottak.
 
  Megoldást jelenthetne – mondja, és ez a negyedik lépés lehetne –, ha az orvosok kikerülnének a közalkalmazotti státuszból, és az átlagnál előnyösebb adózási formát kínálnának nekik. Ez más értelmiségi csoportoknál is alkalmazott megoldás, ráadásul történelmi hagyományai is vannak. Ezzel a lépéssel legalizálni lehetne a most még feketén szerzett orvosi jövedelmeket, és jelentősen tisztulhatna a piac.
 
  Lantos szerint a kórházak működtetéséhez is hozzá kellene nyúlni. Hibának tartja ugyanis, hogy az állam költségvetési intézményi létbe kényszeríti a kórházait, miközben a működtetésük semmiben sem különbözik a vállalatokétól.

Forrás: Népszabadság