Jövedelem munka nélkül?

A legtöbben elképzelhetetlennek tartanák azt, hogy minden ember az országban kapjon egy bizonyos mennyiségű pénzösszeget minden hónapban, függetlenül nem csak attól, hogy mennyi pénze van alapból, hanem attól is, hogy dolgozik-e vagy sem. Pedig az alapjövedelem mellett kiállók pont ezt akarják bevezetni. Nemrég a Párbeszéd Magyarországért került be az ötlettel a hírekbe, most Amerikában fut nagyot az egész - persze teljesen más okból. Főszerepben a robotok – írja a hello90.blog.hu.
 
  Február 15-én jelentette be Karácsony Gergely és Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért képviselői, hogy pártjuk támogatja az alapjövedelem bevezetését. Szerintük az összeg a következőképp oszlana meg:
fiatalkorúaknak 25 ezer,
felnőtteknek 50 ezer,
várandós nőknek 75 ezer.
 
  Ezt kapná minden állampolgár Magyarországon minden hónapban, feltételek nélkül. Nem kell hozzá sem dolgozni, sem munkát keresni, és nincs megkötés arra sem, hogy mire lehet költeni.
 
  Számítások szerint nagyjából 2000 milliárdba kerülne évente az új támogatási forma, ezt az összeget azonban fedezni tudnák az eddigi, 50 ezer forintnál kisebb szociális juttatások bekebelezésével, illetve egy új adórendszer kialakításával. A PM szerint az alapjövedelem révén a minimálbér is megnő majd, ez pedig fokozná a munkavállalási hajlandóságot. Na ez utóbbi az, amiben a legkevésbé hisznek az ötlet ellenzői. 
 
  Az egész tényleg elég radikálisnak hangzik. A tervezet támogatói is olyan elképzelhetetlen dolgokról beszélnek, mint a társadalmi elszigeteltség csökkentése vagy a szegények megsegítése.
 
Amerikában most kicsit máshonnan közelítik meg a dolgot
 
  Scott Santens alapjövedelem aktivista kicsit máshogy akarja eladni az alapjövedelem ötletét. Szerinte ugyanis a probléma a robotokkal van.
 
  Képzeljünk el 100 darab 8 órás munkahelyet és 100 darab munkást. Minden munkás napi 8 órát dolgozik. Hirtelen azonban megjelennek olyan gépek, amik elvégzik egy részük helyett a munkájukat, a munkahelyek száma pedig 75-re csökken. Mivel a munkások továbbra is napi 8 órát fognak dolgozni, néhányan elvesztik az állásukat. Aztán idővel a munkahelyek száma 50-re csökken, majd 25-re, a végén pedig már csak egy marad. Ekkor 1 munkás fog 8 órát dolgozni, a többiek pedig munkanélküliek lesznek. Aztán az ő munkája is megszűnik.
 
  A kérdés a következő:
 
  Minden munkás éhen hal, mert már nem dolgoznak vagy minden munkás jólétben él majd, mert már nem kell dolgozni?
 
  Santens szerint az az állapot, amit egy ilyen gondolatkísérlet modellez, már nemcsak a sci-fikben létezik, hanem jelenleg is épp átéljük. Szakértők szerint ugyanis a korábbi gépesítésekkel ellentétben a munkák modern automatizálását már nem lehet beelőzni az oktatással, mert azok már elkezdték a legbonyolultabb munkákat is lecserélni, és nem teremtenek helyettük újakat, mint korábban. 
 
  A vezető nélküli autók és a programokat író programok korában ugyanis egyre kisebb szükség van az emberre. Az Oxford Egyetem kutatása szerint például a következő két évtizedben a jelenlegi munkák 47%-át gépek végezhetik majd. A dolgozóknak pedig már nem lesz hova vinniük a munkaerejüket. 
 
  Az NPR oldalán ti is megnézhetitek, hogy mennyi eséllyel fogják leváltani a munkátokat a robotok.
 
Értelmetlen munkák helyett alapjövedelem
 
  David Graeber, a London School of Economics antropológus professzora szerint - akiről már korábban írtunk egyszer - az egész jelenségnek van egy már most is nagyon jól érzékelhető következménye: a „lószar” munkák, amiket a legtöbb irodai dolgozó végez. Annak ugyanis, hogy több millió ember egész nap egy számítógép előtt excel-táblákat töltöget nagyjából semmilyen funkciója nincs azon kívül, hogy lekösse a dolgozókat, akik teljesen szükségtelenek a gazdaság számára. Ez persze ugyanúgy igaz az olyan munkákra is mint például a pénztáros, aki már most is a gépesített, önkiszolgáló pultokkal versenyez.
 
  És itt jön be az alapjövedelem. Santens szerint ugyanis kezd problémássá válni az, hogy a gépek miatt egyre kevesebb munkahely van, ez pedig egyre jobban megmutatkozik a társadalmi egyenlőtlenségek terén. Ezért kéne szerinte elérni a kormánynál, hogy átvegye a munkaadók szerepét és jövedelmet biztosítson minden állampolgárnak. Ehhez indított egy közösségi finanszírozás kampányt is, ahol a saját havi fizetését keresi meg éppen adományokból.
 
  Santens ötlete nemcsak a baloldaliaknak tetszik. Matt Zwolinski filozófia professzor és vérző-szívű libertariánus (ilyen tényleg van) szerint, ha az állam helyett a magánszektor biztosítaná a nemdolgozók alapjövedelmét, azzal le lehetne cserélni a jelenlegi állami szociális ellátórendszert, ami szerinte egy rosszul működő bürokratikus rémálom. 
 
De ki dolgozna, ha nem muszáj?
 
  A legkézenfekvőbb ellenvetés az alapjövedelemmel szemben természetesen az, hogy ha mindenki havonta kap egy bizonyos pénzösszeget, amiből már meg lehet élni, akkor senki nem fog dolgozni. Ez persze nem lenne probléma akkor, amikor már mindent a robotok végeznek el, de most, amikor a magyar lakosság 7.6%-a munkanélküli, elég nagy bajokat okozhat. Visszatérve az előző példánkhoz, ha a 100 dolgozónkból 50 munka nélkül is kap fizetést, akkor azok továbbra sem akarnak majd dolgozni és a többi 50 is inkább felmond emiatt. Legalábbis a kritikusok szerint. 
 
  A témában végzett kutatások közül van, ami megerősíti ezt a félelmet, de olyan is, ami szembe megy azzal, amit várnánk. Azt le szokták szögezni, hogy a jelenlegi munkanélküli segéllyel szemben a feltétel nélküli alapjövedelem jobban ösztönöz a munkára, mivel azt akkor is kapja az ember, ha utána talál magának egyet, ellentétben a segéllyel, ami csak munkakeresőknek jár. Így míg a segélyezett akár rosszul is járhat, ha munkát talál, az alapjövedelemmel rendelkező csak nyerhet. És akkor az unalomról még nem is beszéltünk.
 
Miért nem dolgozik mindenki kevesebbet?
 
  Olyan kezdeményezések is voltak mostanában, amik a munkanapot próbálták lerövidíteni. A 8 óra munka, akárhány óra pihenés és szórakozás viszonylag univerzális a világon, de a robotok korában akár ez is változhat. A 6 órás munkanap arcaként W.K. Kellogg-ot szokták emlegetni, aki a Kellogg's pehelygyár tulajdonosa volt. Ő 1930-ban, a válság közepén találta ki, hogy három 8 órás műszak helyett négy 6 órásat akar a gyárába. Ehhez több száz új munkást vettek fel miközben az előállításai költségek zuhantak, a munkások pedig hatékonyabban kezdtek dolgozni. 1985-ig dolgoztak 6 órás műszakokban a Kellogg's gyárakban.
 
  Azóta több ország is játszadozott az ötlettel, Venezuela és Franciaország mellett leghíresebben Svédország. Az eredmények azonban, úgy mint az alapjövedelemnél, itt is felemásak. Néhány helyen ugyanis az jött ki, hogy jó a 6 órás munkanap, néhány helyen pedig az, hogy rossz.
 
  Tóth Gergő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatási asszisztense szerint a 6 órás munkanap pártolói arra számítanak, hogy az így dolgozók kevesebb betegszabadságot fognak kivenni és mivel fizikai állapotuk javul, hatékonyabban fogják munkájukat is végezni. Ahogy mondja: „A kutatások azt mutatják, hogy amikor Franciaországban 2001-ben bevezették a 35 órás munkahetet akkor közel 400 ezer munkahely jött létre és a termelékenység is növekedett.”
 
  „Persze fontos megjegyezni - folytatja -, hogy az új munkaformák megjelenésének sikeressége sok mindentől függ. Azontúl, hogy a cégeknek nyitottnak kell lenniük ezekre és olyan fizetést kell biztosítani a kevesebb időben foglalkoztatottak számára is, ami mellett megéri nekik állást vállalni, szükség van egy olyan rugalmas intézményrendszerre is, ami képes kezelni a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának drasztikus növekedését.”
 
   Visszatérve a távoli jövőbe, ha a robotok egyre több és több munkafolyamatot végeznek majd el helyettünk anélkül, hogy új munkahelyeket teremtenének, elkerülhetetlennek tűnik, hogy rövidüljenek a munkanapok (ahogy azt Móricka Keynes elképzelte). Ha ugyanis a példában szereplő 100 munkahelyből félidőben csak 50 marad, nem muszáj 50 embernek 8 órát dolgoznia, a többit pedig alapjövedelemből eltartani. Az is lehetséges ugyanis, hogy továbbra is 100-an dolgozzanak, ám már csak fejenként 4 órát. 
 
  Viszont amíg nem köszönt be teljesen a robotok kora, valószínűleg még marad a 8 óra, a munkanélküliség és a segély. 

Forrás: hello90.blog.hu