Főnök és kezdő ugyanannyit kap

Július elejétől 151 ezer forintos támogatást kaphatnak a rezidensi ösztöndíjból kikerülő szakorvosok, hogy ne csökkenjen az eddigi jövedelmük, s ne menjenek külföldre. Ez azonban bérfeszültséget okozhat, mert a kezdő szakorvosok annyit fognak keresni, mint a több évtizede praktizáló főnökeik. Jú­liustól vastagabb lehet a többi szakorvos és ápoló fizetési borítékja is – írja a Népszabadság.

   Még nem tudni, hogy jövőre vagy azt követően jut-e pénz az egészségügyben béremelésre, az azonban bizonyosnak látszik, hogy július elejétől a szakorvosok mindegyike kap valamit. A legfiatalabbaknak, akik most kerülnek ki az itthon maradásukat ösztönző/kényszerítő ösztöndíjrendszerből, a tervek szerint havi bruttó 151 ezer forint „extratámogatással” egészítené ki a kormányzat kezdő (bruttó 240 ezres) szakorvosi bérüket. Ez az összeget a korábban vállalt ötesztendős röghöz kötés teljes idejére jár, és ennél több időt nem is kell vállalniuk.
 
  Az orvoselvándorlás mérséklésére a kormány három évvel ezelőtt hirdette meg a rezidensprogramot. Akik vállalják, hogy a szakvizsga után Magyarországon maradnak, és nem fogadnak el hálapénzt, havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. Aki a hiányszakmákban vállalja ugyanezt, annak további bruttó 64 ezer forinttal nő a jövedelme.
 
  A szakvizsga után azonban az ösztöndíj megszűnik, ám hogy ne csökkenjen az érintettek jövedelme, a kormány a fiatal szakorvosoknak öt évig bruttó 151 ezer forint extratámogatással egészítené ki a kezdő – bruttó 240 ezres – szakorvosi bérét. Ez az összeg a korábban vállalt ötesztendős röghöz kötés teljes idejére járna, és ennél hosszabb korlátozást nem is kell vállalniuk.
 
  A lépés szinte biztos, hogy érezhető bérfeszültséget okoz a közszférában dolgozó gyógyítók között, hiszen a tervezett intézkedéssel a kezdő szakorvosnak éppen akkora fizetése lesz, mint főnökének, az osztályvezető főorvosnak.
 
  Lapunk úgy tudja: július elsejétől a többi szakorvos és szakdolgozó is némileg vastagabb fizetési borítékra számíthat. A tervek szerint a kormányzat ekkortól építi be az alapbérekbe a 2012–2013-ban az orvosoknak juttatott bruttó 110 ezer forintos, valamint az ápolóknak adott átlagosan bruttó 20 ezer forintos többletjövedelmet.
 
  Így például az a szakorvos, akiknek 250-300 ezer forint a bruttó bére, s átlagosan havonta öt-hat ügyeletet vállal, bruttó 20-30 ezer forint pluszjövedelemhez jut.
 
  Aki havonta 10-12 ügyeletet vállal, bruttó 80 ezer forinttal többet kap. A szakdolgozók jövedelme a tervezett kormányzati intézkedés hatására havonta és átlagosan bruttó 7-8 ezer forinttal növekedhet. Az intézkedéshez szükséges mintegy 15 milliárd forint rendelkezésre áll a költségvetésben.
 
  A minap lapunkban jelent meg egy nagy feltűnést keltő hirdetés, amelyben Kuvait állam toborzott magyar ortopéd orvosokat. A felhívásban egy olyan most épülő kórházba keresnek személyzetet, amely a Perzsa-öböl egyik legnagyobb egészségügyi intézménye lesz 1168 ággyal.
 
  A felhívás szerint a jelentkezőktől beosztástól függően 3–15 év szakmai tapasztalatot várnak el. Lapunknak a gazdag arab országokban dolgozó magyar orvosok elmondták: a gyakorlattól és a beosztástól függően évente 60–100 ezer dollárt (mintegy 17–28 millió forintot) keresnek. Ez az összeg három, három és fél­szerese annak a pénznek, amelyet itthon több állással meg tudnak keresni.
 
  Egy nyolc-tíz éves gyakorlattal rendelkező, közkórházi munkaviszonyba álló orvosnak egy másik intézményben vállalt közreműködő orvosi munkával és legalább egy magánrendeléssel havi nettó 1,2–1,4 millió forint a jövedelme. A kinti 30 milliós éves fizetéshez azonban elég egy főállást vállalni.
 
  – Szép környezetben a legmodernebb eszközökkel lehet dolgozni, ugyanakkor nem könnyű egy iszlám országban nem az iszlám híveként élni – állítja egy az Egyesült Arab Emírségek fővárosából, Abu-Dzabiból nemrég hazatért magyar orvos.
 
  A jelentkezőknek azt tanácsolta, hogy előre írásban rögzítsék a feltételeket, ellenkező esetben könnyen megeshet, hogy a toborzáskor ígért lakhatási lehetőségre, kocsira odakinn már nem emlékszik senki. Tud olyan kollégájáról, aki emiatt alighogy megérkezett, vissza is fordult.
 
  Ám úgy tűnik, a kulturális gátakon azért valahogy mégiscsak túlteszik magukat a magyarok. Az utóbbi hat évben ugyanis hatezer orvos hagyta el az országot. Igaz, többségük nem is az arab országokban, hanem Nyugat-Európában dolgozik.
 
Forrás: Népszabadság