A magyar egyetemisták és főiskolások több mint harmada kitelepülne

A magyar egyetemisták és főiskolások közel kétharmada eljátszik a pár hetes-hónapos külföldi munkavállalás gondolatával, hosszabb, többéves kitelepülést 37 százalékuk tervez – derül ki a magyar felsőoktatásban tanulók körében végzett legújabb kutatásból – írja a Magyar Nemzet.

  A hallgatók közül 2013-hoz képest többen vannak azok, akik külföldi letelepedést – vagyis hosszú távú ottlétet – fontolgatnak, arányuk immár eléri a 37 százalékot. Az okok mögött elsősorban az anyagiakat lehet felfedezni: a diákok szerint külföldön könnyebb megélni, magasabbak a fizetések, több pénzt lehet megtakarítani, és az életszínvonal is magasabb. Az sem tűnik újdonságnak, hogy a többéves kinti letelepedést fontolgatók között az orvostanhallgatók vannak többen. „Az orvostanhallgatók között kiemelkedően magas a többdiplomás szülők aránya, alapvetően nagy arányban akarnak külföldön munkát vállalni, de megjelent egy olyan réteg is, mely a nemzeti büszkeségre hivatkozva inkább itthon állná meg a helyét” – ismertették a kutatást végzők az eredmények szerdai bemutatóján.
 
  Érdekes módon azonban nem a sokadik generációs értelmiségi fiatalok akarnak elsősorban külföldre menni: míg a diplomás szülőkkel rendelkezők közül 53 százalék menne el, az első generációs fiatal értelmiségieknél (vagyis akiknek egyik szülője sem diplomás) ez az arány 60 százalék. Szerepet játszik a hajlandóságban a pártpreferencia és a származási hely is: legkevésbé a Fidesz–KDNP-vel szimpatizálók mennének el, illetve minél kisebb településről származik valaki, annál kisebb arányban hajlandó emigrálni. A legnagyobb számban a budapesti állandó lakhellyel rendelkező hallgatók tervezik a hosszú távú külföldi munkavállalást (mintegy kétharmaduk), ezzel szemben a községben lakó hallgatóknál ez az arány „csak” 49 százalék. Sokat nyom a latba, ha valaki jól beszél nyelveket, illetve van már kinti tapasztalata.
 
  A kutatók az eredményeket összehasonlították a TÁRKI felmérésével, akik nemcsak a felsőoktatási hallgatók, hanem a teljes magyar fiatalság hozzáállását vizsgálták, ebből pedig kiderült, hogy az egyetemisták és a főiskolások inkább hajlandók emigrálni, mint felsőoktatási intézményben nem tanuló kortársaik.

Forrás: Magyar Nemzet