Letiltás a munkabérből

Az Mt. igen szűkszavúan csupán annyit mond ki, hogy a munkabérből levonásnak helye van - többek között - végrehajtható határozatok alapján. Ennek részletszabályait azonban már más jogszabályok tartalmazzák, mint például a bírósági végrehajtásról szóló 1994, évi LIII. törvény (Vht.) – írja a munkajog.hu.

 A munkabérből letiltásban a végrehajtó felhívja a munkáltatót, hogy a tartozással rendelkező munkavállaló munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérőnek, vagy utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
 
  Amennyiben a munkavállaló munkahelyet vált, nincsen szükség új végrehajtói letiltás kiadására, ugyanis annak hatálya valamennyi új munkáltatóra is kiterjed.
 
  Annak érdekében, hogy az új munkáltató is biztosan tájékozódni tudjon az esetleges letiltásokról, a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Az igazolást akkor is ki kell adni, ha a munkavállalónak tartozása nincsen. Az új munkáltatónak pedig ezt az igazolást kell a munkavállalótól bekérnie és a letiltást további külön felszólítás nélkül folytatnia.
 
  A fenti munkáltatói kötelezettség súlyát erősíti, hogy a munkáltató a levonni lemulasztott összegig készfizető kezesként felel. Azaz, azt az összeget, amit a munkavállaló béréből nem vont le és nem fizetett meg az arra jogosultnak, tőle közvetlenül követelhetik. (Természetesen ilyenkor a munkáltató magát a követelést is megszerzi addig a mértékig, amíg a munkavállaló helyett teljesített.) Éppen ezért, ha a munkavállaló a fenti igazolást nem adja át, úgy célszerű azt a korábbi munkáltató megkeresésével pótolni, de legalább a munkavállalót nyilatkoztatni arról, hogy a munkabéréből milyen levonásokat kell teljesíteni.
 
  A levonást minden esetben a munkavállaló nettó - azaz adó- és járulékfizetési kötelezettség utáni - munkabéréből kell teljesíteni. A levonás mértéke főszabály szerint a nettó munkabér 33%-a, de az kivételes esetekben (például tartásdíj megfizetése vagy több letiltás teljesítése) elérheti az 50%-ot is. A levonást azonban nem kell teljesíteni - a tartásdíj kivételével - a munkabérnek abból a részéből, amely a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét (2015-ben 28.500 Ft) nem haladja meg. Ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló tartozása ezzel megszűnik, vagy azt "el kell engedni", csupán annyi történik, hogy a levonás ideje későbbre tolódik. Sőt a késedelmi kamatok miatt ilyen esetben a munkavállaló teljes tartozása általában emelkedik is. Abban az esetben, ha a munkavállaló több munkáltatótól is kap munkabért az adott hónapban, úgy ez a mentesség csak arra a munkabérre nézve illeti meg, amelyből elsőként tiltottak le. Ennek a szabálynak a célja az, hogy a munkavállaló több, rövidebb tartamú vagy részmunkaidős munkaviszonnyal a letiltás szabályait ne kerülhesse meg.
 
  A 33/50%-os határtól függetlenül levonható a munkavállaló munkabérének az a része, amely az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét, azaz a 142.500 Ft-ot meghaladja.
 
  Amennyiben a munkavállaló munkabéréből több letiltást is teljesíteni kell, és azok valamennyit nem fedezik, a munkáltatónak mindenekelőtt a végrehajtás költségeit kell kielégítenie, majd a következő sorrendben kell a követeléseket levonnia:
1)     gyermektartásdíj,
2)     jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3)     munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
4)     a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
5)     adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
6)     egyéb követelés,
7)     a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
 
  A követelések járulékait (például késedelmi kamat) az adott követeléssel együtt kell levonni, és egy sorrendben hátrább álló követelést csak akkor lehet levonni, ha már valamennyi azt megelőző követelés kielégítésre került. Így például a munkavállaló hiteltartozása csak akkor vonható le, ha már a fizetendő tartásdíjat a munkáltató levonta és van még levonható munkabér.
 
  Amennyiben a levonható összeg nem fedezi az azonos sorban szereplő követeléseket, úgy azokat a levonás munkáltatóhoz történő érkezésének sorrendjében kell teljesíteni. Így például, ha a munkavállaló több hiteltartozással rendelkezik, elsőként azt kell levonni, amelyről a letiltás korábban megérkezett a munkáltatóhoz. Ugyanakkor a bíróság ettől eltérően azt is elrendelheti, hogy a letiltásokat arányosan kell teljesíteni (például gyermektartás esetén).

Forrás: munkajog.hu