Mi kell a jó munkahelyhez?
Növelnék az egészségtudatosságot, a biztonságot, illetve a tájékozottságot a munkahelyeken
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 16. kedd, 16:20
Közzétéve: 2015. június 16. kedd, 16:20
A munkavállalók és a munkáltatók tájékozottságának, tudatosságának növelése a célja a Nemzetgazdasági Minisztérium „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című európai uniós kiemelt projektjének. El szeretnék érni, hogy minél több munkavállaló tisztában legyen a munkavállalást és a munkavégzést érintő jogaival és kötelezettségeivel, a munkáltatók pedig egyre nagyobb számban ismerjék fel, hogy a szabályoknak megfelelő munkakörülmények megteremtése nemcsak egyéni, hanem üzleti-vállalati és össztársadalmi érdek is – írja a Profession.
A jó munkahely mindenkinek fontos
„A jó munkahely mindnyájunknak fontos” - állítja a fentiekkel összhangban a projekt szlogenje is, mely a különböző iparágakban dolgozó milliók és az őket foglalkoztató munkáltatók számára egyaránt pozitív változásokra ösztönöz.
A jó munkahelyhez elsőre szinte mindenki a jó fizetést társítja, ugyanakkor nem mindegy, hogy hogyan jut hozzá egy munkavállaló a tudása, tapasztalatai és teljesítménye alapján őt megillető bérhez. Az a munkavállaló ugyanis, aki bérét feketén vagy részben feketén kapja meg, hosszú távon biztosan veszít, hiszen nem fér hozzá a társadalombiztosítási ellátáshoz: nem lesz egészségbiztosítása, nyugdíja. Vagyis a magas fizetésen túl minden munkavállaló érdeke, hogy ezt legálisan, bejelentett munkával szerezze meg.
Ha mindehhez még a munkaszerződés által biztosított kiszámíthatóság is társul, vagyis a bér és a munkaidő nem a munkáltató önkényétől függ, hanem szerződés rögzíti, akkor nyugodtan, megelégedéssel végezheti a dolgozó a munkáját. A munkáltató számára sem mellékes, hogy meg tudja-e tartani a jó munkatársakat, akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, hatékonyan végeznek minőségi munkát.
Össztársadalmi szempontból pedig nem vitás, hogy mindenkinek érdeke a jogszerű foglalkoztatás, hiszen a feketemunka miatt felmerülő költségeket a legálisan foglalkoztatottak állják, vagyis éppen a tisztességes cégek kerülnek miatta versenyhátrányba.
A legfontosabb lépések
Életünk jelentős részét munkahelyünkön töltjük, így az sem mindegy, hogy egészségünkre hosszabb távon milyen hatással lesz a környezet, ahol dolgozunk. A jó munkahely olyan körülményeket biztosít, amely nem veszélyezteti a testi épséget és az egészséget, ahol a munkáltató megóvja a munkavállalóit a magasból leeséstől, az áramütéstől, a veszélyes anyagoktól, megtanítja a gépek biztonságos kezelését, megfelelő világítást, elviselhető zajszintet, ergonomikus bútorokat biztosít.
Mindezt a munkáltatóknak nemcsak a munkavállalók védelme érdekében kell szem előtt tartaniuk, hanem saját érdekükben is, hiszen a munkahelyi balesetekkel és egészségkárosodásokkal kapcsolatban a fő felelősséget a munkáltató viseli, és érdekeltek a hiányzások, balesetek miatt felmerülő költségek csökkentésében is. Ugyanakkor kettőn áll a vásár: a munkavállalóknak is fel kell ismerniük saját testi épségük, egészségük, munkavégző képességük értékét, és komolyan kell venniük a munkahelyi kockázatokat - áll a szaktárca lapunknak eljuttatott közleményében.
Éppen ezért mindkét fél közös érdeke, hogy például ne csak adminisztratív tehernek tekintsék a munkavédelmi oktatást, valamint ne csak biztosítva legyenek a munkahelyeken a megfelelő védőeszközök, hanem használják is azokat a munkavállalók. A munkáltató felelőssége az is, hogy mindenkit az egészségi állapotának és felkészültségének megfelelő feladatra osszon be, kiemelt figyelmet fordítson a sérülékenyebb munkavállalókra, például a kismamákra, a fiatalokra, az idősödőkre. Ez azonban nem felesleges pénz és időpocsékolás, mert nemzetközi felmérések alapján a baleset- és egészségvédelemre fordított befektetések kétszeresen térülnek meg.
Háromból kettő munkaadó hibázott
Ha mindez megvalósulna, valóban tömegével jönnének létre az igazán jó munkahelyek, miközben az is igaz, hogy ez nem több, mint amit a jogszabályok is előírnak. A munkahelyek többségénél azonban még ezt sem biztosítják automatikusan. Az ellenőrzések adatai alapján három ellenőrzött munkavállalóból kettő esetében tapasztalható szabálytalanság a foglalkoztatás körülményeiben.
Problémát jelent az is, hogy a megkérdezettek többsége szerint az iskolarendszer nem készíti fel a fiatalokat a belépésre a munkaerőpiacra, vagyis az érintettek sem jogaikkal, sem kötelezettségeikkel nincsenek tisztában. A projektben számos hagyományos eszköz mellett - mint például a képzések, tréningek, kiadványok - új, népszerű és tömegeket elérő módszert is alkalmazunk. A jogszabályoktól és a hivatalos megnyilvánulásoktól idegenkedőket például közösségi kommunikációval és játékos ismeretterjesztő és szemléletformáló mobilalkalmazásokkal szeretnék elérni.
Forrás: Profession.hu