Nem fizethetnek a magánkasszák

Továbbra sem lehet tudni, miként férhetnek a pénzükhöz azok a nyugdíjasok, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a magánnyugdíjpénztáruktól kapják a járadékukat. A kasszák ugyanis a szabályozás hiányosságai miatt sem egy összegben, sem részletekben nem juttathatják el a félretett pénzeket a pénztártagokhoz. A nyugdíjasok többsége visszatér az állami rendszerbe – írja az mno.hu.

  Szinte csak azok maradnak nyugdíjba vonulás után a magánnyugdíjpénztáraknál, akik ki szeretnék használni, hogy az összegyűjtött pénzük örökölhető, a többiek inkább visszatérnek az állami rendszerbe – értesült lapunk.

Jogszabályi ellentmondások

  A Horizont Magánnyugdíjpénztártól kapott információink szerint néhány tag megengedheti magának, hogy ne tartson igényt a magánkasszában lévő pénzre, ezért inkább az örököseikre hagyják a bent lévő összeget. Ők ugyanis egy összegben felvehetik majd a számlán lévő pénzt. A nyugdíjasok ezzel szemben nem férhetnek hozzá egy összegben a megtakarításukhoz, sőt, jelen helyzetben részletekben sem kaphatják meg. A fennakadást a pénztárak szerint a jogszabályok ellentmondásai okozzák, ezek ugyanis százmillió forintos tartalékképzést írnak elő a kasszák számára abban az esetben, ha havi rendszerességgel folyósítanák a járadékot, erre azonban a pénztárak állítása szerint nincs elegendő tőkéjük.
 
  A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy a kasszák biztosítóktól vegyenek olyan termékeket, amelyek lehetővé tennék a kifizetéseket, ám a biztosítók egyelőre nem dolgoztak ki ilyeneket, mivel maguk sem biztosak abban, hogyan kell értelmezni a jogszabályokat. Nem kaptak ugyanis erre vonatkozó iránymutatást a törvényalkotóktól.

Technikai- és életjáradék

  Mint azt a Horizont Magánnyugdíjpénztár szakembereitől megtudtuk, kétféle havi járadék jöhetne szóba. Az egyik az életjáradék, amelyet a biztosítók kínálhatnak az ügyfeleiknek, a nyugdíjpénztárak viszont nem. Ennek az a jellegzetessége, hogy a nyugdíjas élete végéig számíthat egy bizonyos összegre. A másik a technikai járadék. Ezt kínálhatnák a magánkasszák, ha le tudnák tenni a kockázatok kezelésére szánt százmillió forintot. Az effajta járadék abban különbözik az életjáradéktól, hogy nem a tag élete végéig jár, hanem addig, amíg el nem fogy a számláján lévő pénz. Vagyis a kasszák – ellentétben a biztosítókkal – akkor sem járnak rosszul anyagilag, ha a nyugdíjas tovább él a vártnál. A pénztárak épp a termék kockázatmentességére hivatkoznak, amikor arról beszélnek, hogy a százmillió forintos tartalékképzés szükségtelen.
 
  További gondot jelent, hogy a pénztártagoknak a magánkasszák fennállása idején viszonylag kis összeget sikerült félrerakniuk, ami csak nagyon alacsony havi járadékot tenne lehetővé. Ezért az emberek többsége nyugdíjba vonulásakor visszautalja a pénzt az állami rendszerbe, így ugyanis teljes nyugdíjra kap jogosultságot, míg ha a magánpénztárnál marad, akkor csak 75 százalékos járadékot kap az állami rendszerből. Szakértők szerint a magánkasszák tagjain az sem segítene, ha egy összegben kivehetnék a felgyűlt pénzeket, ugyanis ezek jellemzően olyan kis összegek, amelyekért a biztosítók nem kínálnának nekik életjáradékot.

Forrás: mno.hu