A törvényeket betartják?

Szinte minden hazai média beszámolt már a sopronkövesdi gyárban történtekről, ahonnan sok embert szállítottak kórházba az elmúlt két napon a hőség okozta rosszullét miatt. Információink szerint eddig közel 50 ember lett rosszul az üzemben, amit a váratlan hőség és a gépek üzem melegének együttese okozhatott.  A panaszok egyformák voltak, hiszen fejfájásról, szédülésről, nehéz légzésről számoltak be a dolgozók és arról, hogy nincs klíma illetve légmozgás a csarnokban. No de, ezeket már bizonyára mindenki olvasta, így mi máshonnan közelítettük meg a kérdést – olvasható a cyberpress oldalán.

 Kevés helyen lehet olvasni arról, hogy a munkáltatóknak milyen munkavédelmi szabályokat kell betartaniuk, hogy egyrészt elkerüljék a rosszulléteket, másrészt hogy elkerüljék a büntetéseket, harmadrészt, hogy dolgozóbarát munkahellyé váljanak és igenis fontos legyen számukra a munkaerő, akik ugye a pénzt termelik a tulajdonosoknak!
 
 No de nézzük, mit ír elő a törvény:
 
 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. paragrafusának c) pontja értelmében a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.
 
   A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. paragrafusa a helyiségek, terek hőmérsékletével kapcsolatosan úgy rendelkezik, hogy a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
 
  Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 méter magasságban, ülő munkánál 0,5 méter magasságban e rendelet 2. számú melléklete szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani.
 
  A munkáltató köteles úgy kialakítani a munkaállomást, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt plusz 5 Celsius-fok hőkülönbség háromszorosát.
 
  A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 Celsius-fok (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. (A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a plusz 4 Celsius-fokot, illetve zárttéri munkahelyen a plusz 10 Celsius-fokot nem éri el.)
 
 Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 Celsius-fok (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 Celsius-fok hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
 
  A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
 
  Amennyiben például az említett ágazati jogszabályok alapján a munkavállalók részére védőitalt biztosít a munkáltató, úgy ez a juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását jelenti. Így a munkáltató által kötelezően biztosított ellátásnak tekinthető, ezért az a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 4. paragrafus (2a) bekezdés a) pontja értelmében nem minősül a munkavállaló bevételének.
 
  Dióhéjban összefoglalva, érdemes a munkáltatóknak böngészgetniük a jogszabályokat, de talán van ennél egy fontosabb aspektus is, ami a törvényeknél is fontosabb, ezt pedig  úgy hívják: EMBERSÉG !!!
 
Forrás: cyberpress.hu