Mennyi tűnt el a bérünkből 20 év alatt?

A rendszerváltás, sőt a jelenlegi adórendszer bevezetése óta nyomasztó probléma a munkabérekre rakódó terhek magas szintje. Az utóbbi években javult a helyzet, ugyanakkor az egész adórendszer sokat változott, és különböző okok miatt a mainál nehezebb lenne sokkal jobbat találni – írja a Privátbankár.

  Gazdaságunk és egyben versenyképességünk egyik fő problémája, hogy a bérekre rakódó terhek túl nagyok, pontosabban jóval nagyobbak, mint a legtöbb európai országban. Ennek megvannak az okai: túlméretezett állam, és a lakosság számához képest alacsony foglalkoztatottság. Így viszonylag kevés munkavállalónak kell eltartania a túlméretezett államot, a nyugdíjasokat és az egészségügyet. Az utóbbi kettőt ráadásul teljes mértékben, miután az állam egyéb bevételei (forgalmi adók, különadók, nyereségadók stb.) csak az állami költségvetés kiadásait fedezik.
 
Javuló tendencia
 
  A helyzet mindennek ellenére javul. A tényleges arányt akkor látjuk, ha a teljes bérköltség és a nettó bérek hányadosát nézzük, hisz ez a kettő az, ami a tényleges összegeket mutatja. A bruttó bér egy virtuális összeg, semmilyen jelentősége nincs, tulajdonképpen nem is értjük, miért van rá szükség. Az ésszerű az lenne, ha a teljes bérköltség lenne a bruttó bér (ez azt jelentené, hogy a jelenleginél kb. 28 százalékkal lenne magasabb), és a levonásokat úgy arányosítanák, hogy a tényleges összegük és persze a nettó bér ugyanazok maradjanak. Ez a szisztéma egyszerűbb lenne, és lenne egy jelentős lélektani hatása is: a munkaadók kevésbé éreznék, hogy még külön fizetnek a munkavállalók után, jóllehet a kifizetendő összeg ugyanakkora lenne. Mindemellett, jelentősen leegyszerűsödne az adminisztráció is.

Átlagkeresetek

Év	Nettó	Bruttó	Bérköltség
1994	23424	33 939	50399
1995	25891	38 900	57767
1996	30544	46 837	68850
1997	38145	57 270	83982
1998	45162	67 764	99003
1999	50076	77 187	108574
2000	55785	87 645	123097
2001	64915	103 558	142968
2002	77607	122 453	166138
2003	88751	137 187	184537
2004	93783	145 675	195774
2005	103134	158 315	212156
2006	110896	171 239	227985
2007	114112	185 004	246155
2008	122028	198 942	260802
2009	124086	199 775	261634
2010	132628	202 576	257272
2011	141127	213 054	270579
2012	144040	222 990	283197
2013	151085	230 664	292943
2014	155 717	237 736	299974

 
  De visszatérve a konkrét számokra: jól látszik, hogy 2001-2002-ig a teljes bérköltség és a nettó bér hányada extrém magas, 2,2 körüli volt. Akkor ez csökkenni kezdett, de csak viszonylag mérsékelten, 2,05-ig. Ez jórészt úgy jött össze, hogy a Medgyessy kormány bevezette az ún. adójóváírást, vagyis a minimálbér összege után megszűnt a személyi jövedelemadó, gyakorlatilag belépett egy 0 kulcsú sáv. Ennek viszont igen súlyos következménye lett: óriási kiesést okozott az állami bevételekben, amit a kormány nem pótolt. Részben ennek a következtében lett olyan nagy a hiány, hogy azt csak a 2006-os gigantikus megszorításokkal tudta kezelni a Gyurcsány-kormány. Ezek a lépések viszont újra növelték a bérek terheit, egyrészt mert belépett egy 40 százalékos átmeneti adósáv, másrészt mert az adójóváírást kissé csökkentették.
 
Lineáris adózás
 
 2010-ben aztán az Orbán-kormány megszüntette az adójóváírást és lineáris adózásra tért át. Miután ez viszonylag alacsony, 16 százalékos SZJA kulcs mellett valósult meg, és megjelent a gyermek-kedvezmény is, érdemben csökkent a bérekre rakódó teher, mégpedig a rendszerváltás óta először 2 alá esett az arányszám. Ez az európai 1,7 körüli átlaghoz képest még mindig magas, de a helyzet ezáltal érzékelhetően javult. A kieső szja bevételt a növekvő áfa és néhány egyéb, nem munkabérhez kötődő adónem pótolta.
 
  Sokan úgy vélik, hogy ezáltal egy igazságtalanabb szisztéma jött létre, miután a minimálbérnél ugyanakkora a bruttó/nettó, ill. a teljes bérköltség/nettó bér arány, mint a magas béreknél. Társadalmilag ugyan valóban igazságtalan lehet, de a hazai gyakorlatban ez az egyetlen fenntartható rendszer. Korábban ugyanis igen magas volt a szürkegazdaság aránya, vagyis a bejelentett, adózott bérek és a tényleges jövedelmek közti különbség. A nagymértékben eltérő sávok ugyanis arra ösztönözték a munkaadókat, hogy az alacsony adózású sávú minimálbért fizessék, az e fölötti részt zsebbe, adózatlanul adják a munkavállalónak. Így viszont az állam bevételei igencsak megcsappantak.
 
A legkisebb rossz
 
  A minimálbéresek országa lettünk, amiből nyilvánvaló volt, hogy a minimálbér nem lehet adómentes, sem túlzottan alacsony terhelésű, hisz akkor az állam képtelen értékelhető bevételhez jutni. És ezt azzal sem igazán tudja kompenzálni, hogy a magas jövedelmekre nagyobb terhet rak, mert kevesen tartoznak a magasnak minősíthető jövedelmi kategóriába. Ha pedig olyan szinten lépne be a magasabb sáv, ahol már sokan kerülnek bele, akkor megint a szürkegazdaság irányába tolná az egyébként szépen fehéredő rendszert.
 
   Így a jelenlegi megoldás még a körülményekhez képest viszonylag optimális, persze az lenne az előrelépés, ha ezt a bizonyos arányt sikerülne az európaihoz közelíteni. Ehhez viszont jóval magasabb bérekre, ahhoz pedig erőteljes gazdasági növekedésre lesz szükség a következő években.

Nettó fizetés és a bérköltség	Nettó és bruttó fizetés
2,151596653	1,448899
2,231161407	1,502453
2,254125196	1,533427
2,201651593	1,501376
2,192174837	1,500465
2,16818436	1,541397
2,206632607	1,571121
2,202387738	1,595286
2,140760498	1,57786
2,079266712	1,545752
2,087521193	1,55332
2,057090775	1,535042
2,055845116	1,54414
2,157135095	1,621249
2,137230799	1,630298
2,108489274	1,609972
1,93980155	1,5274
1,917273094	1,509662
1,966099695	1,548112
1,938928418	1,526717
1,926404953	1,526718