Kordás László: esélyt kell adni arra, hogy minél kevesebben váljanak állástalanná

Biztos benne Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, hogy a Ligával együtt sikerre viszik azt a népszavazási kezdeményezést, amelynek célja, hogy negyven évnyi munkaviszony után ne csak a nők, hanem a férfiak is nyugállományba vonulhassanak – írja a Népszabadság.
 
  Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja tette fel a kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”. Az aláírásgyűjtés a múlt héten kezdődött.
 
  Százötvenezer magyar férfit nem lehet idő előtt elengedni, mert ez szétverné a nyugdíjrendszert, és Görögország útjára terelné az országot – jelentette ki erre válaszul Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke az ATV reggeli műsorában csütörtökön. Valamilyen előrehozott vagy korkedvezményes nyugdíj a világ más országaiban is létezik – mondta –, s korábban ilyen nálunk szintén volt, amit azonban a Fidesz megszüntetett. Így minderről szerinte lehet gondolkodni, de azzal, hogy negyven év munkaviszony után mindenki visszavonulhasson, nem értenek egyet.
 
  Szigetvári hangsúlyozta: 2030 után nem az a tét, hogy nő-e az ellátások összege, hanem az, miből lehet egyáltalán nyugellátást fizetni. Erről szerinte őszintén kell beszélni. Viszont felelőtlennek tartja a Jobbikot, amely először állt elő ezzel az ötlettel, és sajnálatosnak tartja, hogy a szocialisták is támogatásukról biztosították a szakszervezeteket.
 
  Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa kérdésünkre leszögezte: semmilyen ötletet nem pártolnak, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
 
  Másfelől nem hiszi, hogy a nemek közötti diszkrimináció elfogadható lenne.
 
  Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy 2011 végéig létezett az előrehozott öregségi nyugdíj intézménye, amely lehetővé tette, hogy 39 év után kisebb ellátás mellett bárki nyugdíjba menjen. A Fidesz azonban ezt megszüntette, miként a korengedményes, a korkedvezményes és a szolgálati nyugdíjat is.
 
  Ennek viszont az lett a következménye, hogy például az emberi egészségre fokozott veszélyt jelentő munkakörökből sem lehet idő előtt nyugállományba vonulni – emelte ki a politikus. Vagyis: ha egy mozdonyvezető hatvanéves korában cukorbetegsége vagy látásromlása okán – ami a rokkantság megállapításhoz kevés – alkalmatlanná válik a munkaköre ellátására, hiába dolgozik 42 éve, az utcára kerül. Korózs szerint ilyenkor – akár csökkentett összegű ellátás folyósítása mellett – garantálni kell a tisztes visszavonulás lehetőségét. Álláspontja: a népszavazási kezdeményezés arra mindenképpen jó, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a kormányt.
 
  Kordás ugyancsak azt emelte ki, hogy tavaly megszűnt a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, és a referendummal – miután hiába próbáltak egyezkedni a szociális partnerekkel, így a kabinettel is – erre a helyzetre akarnak valamilyen választ találni. Az érdekvédő állítja: esélyt kell adni arra, hogy minél kevesebben váljanak állástalanná. Több szakértő is úgy véli, hogy a fenntartható nyugdíjrendszert veszélyeztetik a népszavazással, ám az MASZSZ elnöke másként látja. Sok múlik ugyanis a részletszabályokon – magyarázta –, mert nem az a szándékuk , hogy tömegek éljenek ezzel a lehetőséggel.
 
  Aki munkaképes, azt arra kell ösztönözni, hogy minél tovább dolgozzék – mondta az érdekvédő. Nem azt akarják, hogy mindenki idő előtt nyugdíjba menjen, sőt elfogadnák, ha a rendszer a dolgozókat ebben kifejezetten ellenérdekeltté tenné. De azt igenis szeretnék elérni, hogy amennyiben egy idősödő mozdonyvezető, buszsofőr, tűzoltó, rendőr, bányász vagy kohász alkalmatlanná válik eredeti munkakörének betöltésére, ne az állástalanok vagy a közmunkások táborát gyarapítsa.
 
  Az aláírásgyűjtést már megkezdték, s minden megyében kitelepüléssel folytatják az akciót, amit eddig is több ezernyien támogattak – közölte Kordás. A pártok közül a Jobbik és az MSZP állt melléjük, az elnök szerint azonban senkitől nem kérnek konkrét segítséget. Tehát nem kezdeményeznek intézményes együttműködést egyetlen politikai erővel sem, mert ezt a népszavazást a szakszervezetek maguk akarják sikerre vinni. Mindazonáltal szeptemberben – amikor az aláírásgyűjtésre még csaknem két hónapnyi idő áll rendelkezésre – elnökségi ülésen értékelik a helyzetet.
 
 Arra a kérdésünkre, hogy a munkaviszonyba mi számít bele – tehát kik lehetnek a népszavazás reménybeli kedvezményezettjei –, Kordás elmondta: többek között a férfiak által is igénybe vehető gyermekápolási díj, az álláskeresési támogatás, a közmunka, az egykori sorkatonai szolgálat, az 1998 előtti egyetemi vagy főiskolai tanulmányok egyaránt jogszerző időnek minősülnek.
 
Forrás: Népszabadság