Ha segélyt akarsz, pucold ki a vécét

Megszenvedik a rászorulók, hogy március óta csakis az önkormányzatok döntik el, ki mennyi támogatást kap a lakása fenntartásához. Sok helyen lehet valaki akármilyen szegény, ha nem kapálja a kertjét vagy nem pucolja ki a vécéjét, egy fillér segélyt sem kap – írja az abcug.hu.

  A nagy és szegény családok szenvedik meg leginkább, hogy a kormány márciusban teljesen átszabta a segélyezési rendszert, derül ki a Habitat for Humanity friss tanulmányából. A változás lényege az volt, hogy több, korábban központi költségvetésből fizetett segélyt megszüntettek, majd az önkormányzatokra bízták, hogy továbbra is folyósítják-e őket, és ha igen, akkor milyen formában.  A Habitat for Humanity 31 településen vizsgálta meg, hogy az eltörölt lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás mennyire elérhető most a rászorulóknak. Úgy tűnik, a települések általában szorosabbra húzták a nadrágszíjat, ami főleg a legszegényebbeket érinti.

 Mivel mind a 3200 település szabad kezet kapott, a Habitat szerint Magyarország a 3200 lakáspolitika országa lett, ami nagyon esetlegessé teszi, hogy ki, milyen támogatáshoz jut. Pedig az elmúlt években amúgy is egyre kevésbé szállt be az állam a lakásfenntartásba: 2007-ben még 130, 2012-ben pedig csak húszmilliárd forintot költöttek erre.

Szegény vagy, és nem egyedül élsz? Rosszul jártál

  Az átlagosan havi 3870 forintos lakásfenntartási támogatást korábban 450 ezer rászoruló kapta meg évente, akik elsősorban rezsire fordíthatták a pénzt. Az összeg az elmúlt években amúgy is folyamatosan csökkent, de a legszegényebb családoknak még így is elég fontos kiegészítés volt.

 Az önkormányzatoknak március óta arra is lehetőségük van, hogy egyetlen forinttal se támogassák a lakásfenntartást, a Habitat pedig a 31 véletlenszerűen kiválasztott településből talált is három ilyet (Gávavencsellő, Hódmezővásárhely, Vámosatya). A leggyakoribb viszont az, hogy bár próbálják pótolni a korábbi segélyeket, jóval szűkebbre szabják a feltételeket. Tizenkét településen annyira lecsökkentették a jövedelemhatárokat, hogy azok a háztartások, ahol az egy főre eső jövedelem 40 és 70 ezer forint között van, teljesen kiszorulnak a rendszerből. Igaz, ők korábban is viszonylag keveset, átlagban 2500 forintot kaptak.

 Sok önkormányzat nem is tesz különbséget a jövedelmi csoportok közt, és mindenkinek ugyanannyi támogatást ad, függetlenül attól, hogy a jövedelme a felső határhoz vagy a nullához közelít. Ahol mégis differenciálnak, ott a 30 ezernél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, vagyis a legszegényebbek gyakran kevesebb támogatást kapnak mint március előtt, miközben ugyanezeken a településeken a 40-60 ezer közt keresők akár jobban is járhatnak.

  Fontos változás az is, hogy a lakásfenntartási támogatás korábban a nagyobb családokat részesítette előnyben, a szabad kezet kapó önkormányzatok viszont nem nagyon különböztetik meg a jogosultakat a háztartásnagyság alapján. Ahol ez így van, ott egy nyolctagú család ugyanannyi pénzt kap, mint egy egyedül élő ember.

  A tanulmány a Tolna megyei Cikót hozza fel példaként, ahol minden jogosult egységesen háromezer forint lakásfenntartási támogatást kap. Ez a harmada annak, amit egy 47 ezer forintból élő négytagú család kapott március előtt, viszont a 60-70 ezer forint közt kereső egyedül élőknek ötszáz forinttal több jut. Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. munkatársa a tanulmány bemutatóján azt mondta, meglepőnek tartja ezt a változást, amely mögött lehetséges, hogy politikai okok állnak, és a nyugdíjas szavazatok megszerzését célozzák.

  De van, ahol a támogatás felhasználhatóságával is megnehezítik a rászorulók dolgát. Az ózdi, a miskolci és a mezőtúri rendelet direkt az önkormányzati tulajdonú közműveknek kedvez, így Mezőtúron szinte a teljes, maximum kétezer forintos támogatás a szemétszállításra megy el, Miskolcon csak a fűtési költségeket támogatják október és március közt, és Ózdon is inkább fűtésre, valamint az önkormányzati lakbérre lehet költeni a pénzt.

 Sok településen az is a jogosultság feltétele, hogy a háztartás jövedelmének 30 százalékát tegyék ki a lakásfenntartásra fordított kiadások. A Habitat szerint egy ilyen feltétel önmagában nem rossz ötlet, de mivel ez az arány Magyarországon átlagban 25 százalék körül van, sok rászoruló háztartás kiszorul a rendszerből.

Nincs pénzed? Lássuk csak a vécét meg a veteményest!

 Az új rendszer egyik legnagyobb hátulütője a Habitat szerint, hogy sokkal nagyobb teret enged a szubjektív döntéseknek. A kormány főleg azzal indokolta a változást, hogy a települések helyben jobban el tudják dönteni, ki az igazán rászoruló, de most úgy tűnik, sok önkormányzat visszaél ezzel, és a magánszférához való jogot is megsérti a segély feltételeinek kiszabásakor.

  A 31-ből hat településen eleve semmilyen feltételt nem határoztak meg, vagyis kizárólag a jegyzőn, a polgármesteren és a hivatalon áll, hogy ki, mekkora támogatást kap. Ennél gyakoribb, hogy a segély feltétele a “porta rendezettsége”, amit korábban az ombudsman is elítélt. Mégis, a szabolcsi Ibrányban például csak az kaphat lakásfenntartási támogatást, aki chipet rak a kutyájába, kigyomlálja a kertet és kitakarítja az árkot a háza előtt. A Somogy megyei Bőszénfán a veteményeskert megművelése az egyik feltétel, Miskolcon pedig még a vécé tisztaságát is figyelik. Somogyi Eszter szerint az egyik legmegdöbbentőbb feltétel, hogy Miskolcon és Ózdon a túlzsúfolt lakásokban élő családok sem kaphatnak támogatást.

  A Habitat szerint mindez kiszolgáltatottá teszi a szegényeket, a segély pedig a polgármesterhez való viszonyukon múlik majd. Azt írják, félő, hogy az önkormányzatok a szubjektív feltételeket a szegények kiszorítására fogják felhasználni.

Több jogosult, kevesebb pénz

 Az adósságkezelési szolgáltatás március előtt jóval kevesebb, nagyjából 10 ezer emberhez jutott el évente. Azoknak találták ki, akik hónapok óta elmaradtak a rezsiszámlákkal, vagy kikapcsoltak a lakásukban valamilyen szolgáltatást, a pénzbeli támogatás mellé pedig személyes tanácsadás is járt. Bár a 40 ezer fő alatti településeken nem volt kötelező biztosítani, mégis sok kisebb városban elérhető volt.

  A 31 település közül csak öt nyújt március óta is ilyen szolgáltatást, Miskolcon és Hódmezővásárhelyen viszont teljesen megszűnt. Ahol mégis megmaradt, ott általában növelték a jövedelemhatárt, viszont csökkentették a korábbi támogatás mértékét, vagyis a legszegényebbeknek az alsó középosztállyal kell versenyezniük a szűkösebb forrásokért. Vagyis a Habitat szerint a legrosszabb helyzetben levők ezután nehezebben törleszthetik majd az adósságaikat.

  Az önkormányzatok ezen kívül más lakhatási támogatásokat is adhatnak, ilyen például a szociális tűzifa, a lakbértámogatás, vagy a rendkívüli fűtési segély. A harmincegyből tizenegy önkormányzat nyújtotta ezek közül valamelyiket.

Ki tehet erről az egészről?

  Úgy tűnik tehát, hogy a rászorulók összességében rosszabbul jártak a márciusi átalakításokkal. Kérdés, hogy ez inkább a kormányon vagy a településeken múlik. Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár korábban azt mondta, a települések 90 százalékát érintő, 30 milliárdos kompenzációs alap elegendő arra, hogy senki se járjon rosszabbul. A települések viszont úgy érzik, szűkösebbek a források, a bagi jegyző például azt mondta néhány hete az Abcúgnak, hogy a fejlesztési kiadásokból kell majd lefaragniuk a segélyek megtartásáért.

  Kováts Bence, a tanulmány szerzője szerint egyelőre nehéz megítélni, kinek van igaza, mert nem ismertek a 2014-es segélyezési adatok, így azt sem tudni, hogy a kompenzációs alap mire elegendő. Kováts azt mondta, valószínűleg sok olyan település van, ahol akár maradhatnának is a korábbi támogatások, mégis szűkülnek, de ez nem feltétlenül rossz szándékból fakad, hanem abból, hogy helyben kisebb kapacitás és kevesebb szakértelem áll rendelkezésre, ami főleg a kistelepüléseket érinti.

  A Habitat szerint ez a vizsgálat nagyjából hűen képezheti le az általános tendenciát is, és ha – Orbán Viktor ígéretének megfelelően – 2018-ra valóban megszűnik minden segély, még nehezebbé válhat a szegények helyzete. Korábban mi is összegyűjtöttünk néhány települést, ahol rosszabb lett a szegények élete, magáról az átalakításról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Ha inforgrafikán követné végig a változásokat, kattintson ide.

Forrás: abcug.hu