Jóváhagyta a lengyel elnök a szakszervezetek szerepét megerősítő törvényt

Lengyelországban új, a szakszervezeteknek az eddiginél nagyobb szerepet biztosító érdekegyeztető testület helyettesíti a 2013 óta szünetelő Háromoldalú Bizottságot (KT) annak a törvénynek az értelmében, amelyet hétfőn írt alá Bronislaw Komorowski leköszönő lengyel elnök. A munkavállalók képviselői eltérő véleménnyel vannak az új bizottság szerepéről.

    Az új testületet Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) néven alapítják meg. A tanács tagjait az államfő nevezi ki a legnagyobb lengyelországi szakszervezetek, a munkaadók és a miniszterelnök javaslatára. A törvény két hét múlva lép hatályba, így a kinevezés már az új elnök, a csütörtökön hivatalba lépő Andrzej Duda hatáskörébe tartozik, akit a PiS jelöltjeként májusban választottak meg.

    Az RDS a leginkább abban tér majd el az eddigi érdekegyeztető bizottságtól, hogy az elnökségi posztot rotációs rendszerben töltik be a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselői, évente váltva egymást. Eddig a testület elnökét a kormányfő választotta ki a kabinet tagjai közül, határozatlan időre.

    Az új érdekegyeztető tanács – a munka világával egyébként is összefüggő egyeztetési és javaslattételi szerepén felül - jogosult lesz törvényjavaslatok előterjesztésére.

    Lengyelországban, ahol a szakszervezetek hagyományosan fontos társadalmi erőt képviselnek, 1994 óta működött több formában a munkavállalók, a munkaadók és a kormány érdekegyeztető testülete. A három legnagyobb lengyelországi szakszervezet – a Szolidaritás, az OPZZ és az FZZ – képviselői 2013 júniusában függesztették fel a KT-ben folytatott munkájukat amiatt, hogy „színleltnek” ítélték az itt folytatott párbeszédet.

    Janusz Sniadek, a Szolidaritás volt elnöke, aki jelenleg a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, úgy értékelte a TVN24 hírtelevízióban: az RDS létesítése reményt ad a társadalmi párbeszéd megújulására. Hasonló véleményen volt korábban Piotr Duda, a Szolidaritás jelenlegi elnöke is.

    Jaroslaw Urbanski, a baloldali OPZZ képviselője viszont úgy látja: bár a hétfőn jóváhagyott törvény „pontosít egyes kérdéseket”, az új érdekegyeztető testület inkább csak formai változást hoz. „Lengyelországban az utóbbi években dinamikusan megváltozott a foglalkoztatás struktúrája,” mutat rá Urbanski, arra utalva, hogy a munkavállalók többsége – köztük sok olyan, aki csak megbízási szerződés alapján dolgozik –  nem tagja egyik szakszervezetnek sem, így az RDS összetétele nem felel meg a munkapiaci viszonyoknak, nem tudja megelőzni a társadalmi konfliktusokat.