Perel a Magyar Szakszervezeti Szövetség a gyesen lévőkért

Ne csak az első hat hónapra járjon a teljes szabadság a gyesen lévő szülőknek, hanem a továbbiakban is. Ezt akarja elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amely a napokban – az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatásával – pert indít a nemzetközi szabályokkal ellentétes hazai szabályozás megváltoztatása érdekében. Nem ez lenne az első eljárás, amely a szabadságok ügyében zajlik – írja a Magyar Nemzet.

  Újabb pert indít a szabadságok kiadása ügyében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ezúttal azt akarják elérni, hogy a gyesen lévő szülőnek az első 6 hónap után is járjon a teljes szabadság – tudta meg lapunk. Kordás László, az érdekképviselet elnöke kifejtette: a hatályos munka törvénykönyve (Mt.) alapján a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár teljes mértékben.
 
  Ez a szabály ütközik azzal az uniós előírással, miszerint az alapszabadság mértéke nem csökkenthető és nem köthető semmilyen feltételhez. Az érdekvédő elmondta, a tervezett „közérdekű igényérvényesítéssel” azt szeretnék elérni, hogy bíróság állapítsa meg a jogsértést. Ezzel a problémával különben rendszeresen találkozik az Egyenlő Bánásmód Hatóság is, amely már jelezte: kész beállni a szakszervezet mögé, ha az pert indít az ügyben.

Korábban is perre mentek

  Mint arról beszámoltunk, az érdekképviselet nemrég már indított pert az állam ellen a szabadságok elvétele miatt. Egy konkrét ügyben kártérítési pert indítottak, mert mindmáig nem rendezték azoknak az ügyét, akiktől – az utóbb hibásnak bizonyult szabályozás miatt – elvették a szabadságuk egy részét. A 2012-től hatályos új munka törvénykönyve ugyanis úgy szabályozta a szabadságok kiadását, hogy 30 napon túli keresőképtelenség esetén a további időre nem járt „rendes” szabadság. Tehát ha valaki súlyos betegség miatt fél évig betegállományban volt, akkor az alapszabadsága felét elvették. Az uniós előírásokkal ellentétes, ha az alapszabadságot feltételekhez kötik. Egy konkrét francia eset nyomán az Európai Bíróság ezt ki is mondta 2012-ben, alig három héttel az- után, hogy a tartalmazó új törvény Magyarországon hatályba lépett. Végül 2015. januári hatállyal módosították az ominózus részt a munka törvénykönyvében, de nem kárpótolták azokat, akiknek az eltelt csaknem három évben elvették a szabadságát. Abban az ügyben azért nem a munkaadókat perlik, mert a cégek a hatályos szabályok alapján jártak el, és nem az ő hibájuk, hogy a törvény nem felelt meg sem az európai előírásoknak, sem a magyar alaptörvénynek.

Forrás: mno.hu