Startlaphoz Csatlakozz!

A bérünk feléért dolgozunk csak meg rendesen

Szeretne kevesebbet dolgozni? Valószínűleg nem

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. április 18. péntek, 14:25

 A heti 35 órás munkaidő bevezetése után tovább könnyítik a munkavállalók életét a franciák: tilos lesz telefonálni és munkahelyi levelekre válaszolni a szabadidejükben. Az ötlet nem indokolatlan, pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy nem lehet napi 8 órát intenzíven végigdolgozni. Ezt teljesítjük is, jellemzően a bérünk feléért dolgozunk csak meg rendesen. A magyarok ráadásul szeretnek dolgozni. Ez szocialista örökség, de így érezzük biztonságban magunkat. Akkor most jó vagy rossz a kevés munka? – olvasható az Origón.


   Elég jó lehet Franciaországban dolgozni: 2001-ben bevezették a 35 órás munkahetet (rajtuk kívül még skandináv országok, Hollandia és Svájc is e körül mozog), most pedig az irodai munkát és sok elektronikai levelezést igénylő munkások (olyan cégeknél, mint a Facebook, a Google, a Deloitte, a PwC, összesen 250 ezer ember) szeretnék, ha ez tényleg 35 óra munkát jelentene. A szakszervezetek és a vállalatvezetők már megállapodtak, most már csak a munkaügyi minisztériumnak kell elfogadnia a tervezetüket, amely szerint minden cég maga dönthetné el, hogy munka után lekapcsolja a levelezést lebonyolító szervereket, vagy csak felhívja alkalmazottai figyelmét, hogy ne nézzenek céges levelezést másnapig.
 
   A telefonálás és a levelezés tiltása nem teljesen új ötlet, 2011-ben teszteltek már hasonlót Németországban, ahol a Volkswagen gyár a munkaidő végén lekapcsolta a levelezést folytató BlackBerry szervereit, 2010-ben pedig a Deutsche Telekom vezetett be egy olyan „okos eszközpolitikát”, hogy az alkalmazottainak munkaidőn túl nem kell foglalkozniuk a nyakukba zúduló munkahelyi információkkal.
 
  Ez elég kecsegtető, de vajon mennyire hasznos?
 
A fizetésünk feléért dolgozunk meg
 
  A munkahét lerövidítésével rövid távon mindenki jól járt: 300 ezer új munkahely jött létre, és a termelékenység is növekedett. Bencsik Andrea klinikai szakpszichológus, HR-tanácsadó szerint ráadásul munkalélektani vizsgálatok bizonyították, hogy nem lehet napi 8 órát intenzíven végigdolgozni (pláne többet), tehát a 6 órás munkanap mindenképpen kedvezőbb.
 
   Az ember nembeli lényege a munka. Ezt írta Marx az 1844-ben megjelent Gazdaságfilozófiai kéziratok című művében. A 21. század tapasztalatai alapján úgy tűnik, hiába gondolta ezt a német filozófus, az emberek egyre jobban eltávolodtak a munkájuktól, és sokan csupán pénzkereseti időtöltésként tekintenek e tevékenységükre. Amíg az 1800-as évek Amerikájában 60-70 órát is dolgozott egy átlagember, addig Harry Ford 1926-os reformja óta a világ nagy részén napi 8 órát dolgoznak átlagosan. 8 órát, és nem többet, ezt a legtöbb helyen rögzíti is a munka törvénykönyve.
 
   De aki teljes állásban dolgozik, az valószínűleg találkozott már a nem fizetett túlóra jelenségével, azaz hogy nyolcórás munkaidőn túl úgy dolgozik, hogy azért nem kap pluszjuttatásokat. Nagy kérdés, hogy ez természetes, vagy nem, reális elvárás, vagy durva kizsákmányolás. Nekem is volt olyan főnököm, aki eleinte csak csúnyán nézett, amikor ötkor eljöttem az irodából, majd néhány alkalom után szóvá is tette, hogy ugye ilyen nem lesz többet.
   De persze amellett is lehet érvelni, hogy miért alapelvárás, hogy ne csak nyolc órát töltsön bent a munkahelyén egy alkalmazott. Például mert a nyolc óra általában magában foglal:
egy minimum egyórás ebédszünetet
és többórás kalandozást az interneten
 
   A végén pedig még az is kijöhet, hogy az ember a munkahelyén több időt tölt minden mással, mint a munkájával. Ez egy erősen nemzetfüggő kérdés, a munkahelyi láblógatásban pedig a magyarok kiválóan teljesítenek. Egy 2004-es felmérés szerint 225 munkanapból 104-ben nem csinálunk semmit, ami lényegében azt jelenti, hogy a fizetésünk csupán feléért dolgozunk meg.
 
Sokat dolgozunk, de nem eszméletlenül
 
   Bencsik szerint ennek történelmi okai vannak. A rendszerváltás előtt az volt az alapelv, hogy mindenkinek legyen munkája, a minőség már kevésbé számított. Ez viszont belső munkanélküliséget okozott, azaz az emberek a munkahelyükön tétlenkedtek, vagy fusi munkát végeztek. A rendszerváltás óta átalakult a társadalom munkához való viszonya, és inkább az a tendencia, hogy minél többet dolgozom, annál értékesebb vagyok.
 
   Annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy Franciaországban elég idilli a munkaidő és a szabadidő egyensúlya (work-life balance) az OECD-országok körében készített felmérés szerint még a magyarok is elégedettebbek náluk. A listát egyébként Dánia, Hollandia, és Norvégia vezeti, köztük és a magyarok között vannak még a németek, oroszok, utánunk pedig finnek, olaszok, szlovének, amerikaiak. Érthető módon a lista legvégén pedig a szinte megállás nélküli munkavégzésükről elhíresült japánok és dél-koreaiak.
 
   Az eredmény azért is érdekes, mert a 36 OECD-ország közül Magyarország úgy hetedik, hogy többet dolgozunk az OECD-átlagnál, összesen évi 1980 órát, míg az átlag csak 1776 óra. Viszont nem jelentősen lépjük túl a heti 40 órát. Magyarországon 50 óránál többet ugyanis csak a társadalom 3 százaléka dolgozik, míg az OECD-átlag 9 százalék.
 
   Bencsik szerint azért is lehetünk elégedettebbek a franciáknál, mert nálunk csak 25 éve ismert a munkanélküliség kilátástalan helyzete. Nálunk az az elterjedt, hogy ha van munkám, akkor biztonságban vagyok, és ezt értékeljük, megbecsüljük, nem pedig azt nézzük, hogyan dolgozhatnánk kevesebbet. Különösen, hogy a gazdasági válság nyomán számos vállalatnál a munkaidő-csökkentés volt a megoldás a nagyszámú létszámleépítések elkerülésére.
 
Kinek rossz egy kizsigerelt alkalmazott?
 
   Ma már közhelynek számít, de több éven át folytatott kutatás kellett annak bizonyításához, hogy a túlzásba vitt munka kihat az ember egészségére. A sok munka sok stresszel jár, ami nemcsak a dolgozóknak rossz, hanem a munkaadóknak is. A WHO szerint a stressz csak az amerikai cégek évi 300 milliárd dollárjába kerül.
 
   Azzal is foglalkoztak már kutatások, hogy a munkában agyonhajszolt, kizsigerelt emberek részvételi kedve alacsonyabb, mint a kiegyensúlyozottaké. Eszerint nemcsak az érintett cégek, hanem az államok is rosszul járnak a leharcolt emberekkel, ugyanis minél alacsonyabb egy társadalom általános részvételi hajlandósága, az emberek annál kevésbé foglalkoznak a közügyekkel, ami összességében a demokratikus intézmények kárára megy.

Forrás: Origo
 

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Szeretne kevesebbet dolgozni? Valószínűleg nem.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector