Éledezik a versenyszféra

 
A foglalkoztatási adatokban akár 9 százalékos éves növekmény is kimutatható. Ha a számok mögé nézünk, kiderül, közfoglalkoztatás nélkül a valódi versenymunkahelyek száma sokkal szerényebben, 2,5 százalékkal bővült. A jövedelememelkedési adatot viszont lerontja a közmunka – írja a Népszava.
 
   Februárig átlagosan mindössze egy százalékkal nőttek az egy évvel azelőttihez képest az átlagos havi munkajövedelmek nemzetgazdasági szinten: 236600 forintra - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. Ha csak az ennél szűkebb kategóriát, a kereseteket nézzük, valamivel jobb a helyzet: az átlagkeresetek 1,7 százalékkal nőttek. Január-februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226600 forint volt. Nagyon szolíd növekedés, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy választási év van, mondhatná első látásra a megfigyelő. Valójában azonban - paradox módon - Magyarországon a választási "közérzetjavító intézkedések" nem fölturbózzák, hanem visszafogják a keresetek átlagos emelkedését. A közfoglalkoztatásnak van ilyen hatása. A választások előtt ugyanis a kormány felpumpálta a közmunkások létszámát (külön téli programot indított), átlagosan kétszázezer fölé nőtt a számuk. (Az országgyűlési választások után az önkormányzatokhoz már megérkeztek az első jelek arra, hogy a közmunkakereteket ismét visszavágják.)
 
  A bérnövekedést tehát a nagyon alacsony közmunkásbérek fogták vissza. A KSH nem is mulasztja el külön kiszámolni a növekedést nélkülük: a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,4, a versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9 százalékkal nőttek a keresetek a 2013. január-februárhoz viszonyítva. (Idén a nettó keresetek változása megegyezik a bruttó keresetek változásával, mivel a járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változatlanok maradtak.)
 
   A statisztika a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek kikérdezésével készül. A KSH e körben a foglalkoztatást is fölméri, miközben e területről más módszertannal is gyűjti az adatokat. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a Magyarországon megjelentek az új munkahelyek, de a gazdaság valódi erejét kifejező számok szerényebb növekedést mutatnak, mint a teljes statisztika. Az adatsor szerint összesen 2,808 millióan álltak alkalmazásban februárban. Maga a szám 9,2 százalékkal (239 ezerrel) haladja meg az egy évvel korábbit, de közmunka nélkül csupán egy szerény 2,5 százalékra lenne elég a bővülés - írja az Mfor.hu. Azt azonban a gazdasági portál is elismeri, hogy már a versenyszféra is éledezik és kezd felállni a padlóról: A januári 39 ezer fős éves bázisú növekedés után februárban 52,7 ezerrel volt magasabb a most közölt 1,838 millió alkalmazott. Hasonló mértékű bővülésre legutóbb majdnem 3,5 éve, 2010 őszén volt példa.
 
   Hasonló eredményre jut a Portfólió.hu is: Míg eddig inkább a közfoglalkoztatáshoz és a külföldön dolgozók egy részének statisztikai beszámításához volt köthető a foglalkoztatás új csúcsokra való emelkedése, több jel is arra mutat, hogy a versenyszféra is mocorog. A Foglalkoztatási Szolgálat által közzétett új állások is bővülni kezdtek, 2009 óta nem volt például egy hónap alatt annyi bejelentett új állás, mint például márciusban - írja a Portfólió.
 
   A vállalkozásoknál az alkalmazotti létszám a tavalyi év második felében indult mérsékelt emelkedésnek, ez a létszámszint azóta is tartja magát, így februárban az előző év azonos időszakához képest (közfoglalkoztatottak nélkül) 2 százalékkal magasabb a létszámuk. A Portfólió azonban hozzáteszi: a foglalkoztatás ugyanakkor továbbra is igen messze van a válság előtti szinttől.
 
Forrás: Népszava