A továbbkölcsönzés tilalma a gyakorlatban

 
Mind a korábbi, mind a hatályos munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás tartalmazza a továbbkölcsönzés tilalmát. Ennek a tilalomnak a tartalmát mutatjuk be az alábbiakban egy jogeseten keresztül – írja a munkajog.hu.
 
   A kölcsönvevő X. Kft.-nél lefolytatott munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál (Y. Kft.) történő munkavégzésre kötelezte és bírságot szabott ki. A kölcsönvevő a jogerős határozattal szemben bírósághoz fordult és a határozat hatályon kívül helyezését kérte.
 
   Azzal érvelt, hogy az érintett munkavállalók a kölcsönbeadóval kötöttek munkaszerződést, és e munkaszerződésekben már Y. Kft. székhelyét jelölték meg a felek a munkavégzés helyeként. Az érintett munkavállalók vonatkozásában ezért továbbkölcsönzésről nem lehet szó. Ezzel a kölcsönvevő a kölcsönbeadó által már megjelölt munkavégzési helyet nem módosította, más munkavégzési helyen nem kötelezte munkavégzésre a munkavállalókat.
 
   Az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést, megállapítva az alábbiakat. A peres iratok alapján világos volt, hogy a munkaerő-kölcsönzési szerződés szerint a kölcsönbeadó az X. Kft.-nek, mint kölcsönvevőnek volt köteles munkavállalókat munkavégzés céljából átengedni díj ellenében. A szerződés értelmében tehát az X. Kft. kölcsönvevő munkáltatónak minősült, és mint ilyen a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatására volt köteles.
 
   A felek egyike sem vitatta azt a tényt, hogy az X. Kft. által kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatására nem az X. Kft.-nél, hanem egy harmadik munkáltatónál, az Y. Kft.-nél került sor. Ezt a tényt a bíróság akként értékelte, hogy az X. Kft. mint kölcsönvevő a munkavállalókat ily módon más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezte, amely a Munka Törvénykönyve munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályaiba ütközött.
 
   E jogszabálysértést sikertelenül vitatta X. Kft. arra hivatkozva, hogy az érintett munkavállalók munkaerő-kölcsönzésre szólóan kötött munkaszerződésében már eredetileg is Y. Kft.-t jelölték meg munkavégzési helyként. Ez a szerződéses rendelkezés ugyanis a törvénybe ütközött, ezért semmis.
 
   Összefoglalva a bíróság ítéletét, elmondhatjuk, hogy a törvény továbbkölcsönzés tilalmát kimondó rendelkezése („a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti”) korlátozza a munkáltató számára egyébként fennálló jogszabályi lehetőségeket a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra. A kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállalót nem rendelheti ki más munkáltatóhoz, és nem is kölcsönözheti tovább, akkor sem, ha maga is bejegyzett kölcsönbeadó. Ezt a tilalmat a munkaerő-kölcsönzési szerződés, vagy a munkaszerződés rendelkezéseivel sem kerülhetik meg az érintettek.

Forrás: munkajog.hu