Startlaphoz Csatlakozz!

A kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős

Százmilliárdokban mérhető károkat okoz a munkahelyi stressz

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. április 24. csütörtök, 08:33

Az Európai Unió tagállamainak évente átlagosan 136 milliárd eurójába, Magyarországnak mintegy 440 milliárd forintjába - azaz a 4-es metró árával azonos összegbe – kerül a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. A munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, egy friss kutatás szerint Magyarországon már a dolgozók majdnem egyharmada szenved a munkahelyi stressztől. Az unió 28 tagállamában most egyszerre indul kampány a munkahelyi stressz ellen – írja a Világgazdaság.
 
  Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik.
 
   De nem csak a munkavállalók egészségét veszélyezteti, a hiányzások számának növekedése, a hatékonyság csökkenése és a magas fluktuációt következtében a vállalatok versenyképességét is rontja a munkahelyi stressz. Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség, amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, „Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indít, amellyel vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában.
 
   A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki, de forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is. „A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyeseknél a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések is kialakulhatnak ki” – mondja. Erősné Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója.
 
   „Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – teszi hozzá a szakértő.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
   
   A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak. Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát, Magyarországon körülbelül 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.
 
   A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva. A törvény a munkáltatók számára ugyan előírja a „pszichoszociális kockázat” felmérését is, arra nincs egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. Ezt a hiány igyekezett pótolni a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Munkahelyi Stressz Kutatócsoportja még a múlt évben kidolgozott és awww.munkahelyistresszkerdoiv.hu címen közzétett kérdőívével, amelyen az adatgyűjtés március közepéig tartott, és a kutatók május közepére ígérték az adatok első feldolgozását.
 
   „A most kezdődő Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampány célja annak bemutatása, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan szisztematikus módon kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázat.
 
Szerző: Világgazdaság Online
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Százmilliárdokban mérhető károkat okoz a munkahelyi stressz.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector