MaSZSZ: A cégvezetőknek sem tetszik a Munka Törvénykönyve

A választások után továbbra is az egyik legfőbb kérdés, hogy a társadalmi krízis csökkentése érdekében honnan és hogyan lesz több százezer új munkahely a versenyszférában. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) a választások előtt közzétett 14 pontos követeléseiben az egyik legfőbb pont az volt, hogy szükség van egy új Munka Törvénykönyvére. Ennek kapcsán a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) megbízásából a Policy Agenda felmérte, hogy a munkáltatók jelentős részét kitevő kis- és középvállalkozások vezetői hogyan vélekednek az MT-ről.

Kiért van a Munka Törvénykönyve?

    A jelenlegi kormányzati ciklus munka világa szempontjából legjelentősebb változása az volt, hogy új Munka Törvénykönyve került elfogadásra. A kormányzati szándék szerint erre azért volt szükség, hogy a válság utáni magyar gazdaság számára egy rugalmasabb munkaerőpiac jöjjön létre.

    A Magyar Szakszervezeti Szövetség a választások előtt közzétett anyagban úgy fogalmazott, hogy a Munka Törvénykönyvét úgy változtatták meg, hogy az a munkáltató számára nyújtson szinte korlátlan lehetőségeket a minél olcsóbb foglalkoztatásra. Az új munkajogi törvény és az ágazati, illetve jogállási törvények megnehezítették, egyes területeken lehetetlené tették a kollektív érdekérvényesítést, a szakszervezetek működését. Ezáltal még jobban nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan kormányzati politikát akar, amelynek célja a munkavállalók helyzetének javítása. Ezért az első intézkedések között szükség van a Munka Törvénykönyvének az érdekképviseletekkel való közös értékelésére, és ennek alapján új Munka Törvénykönyvet kell alkotni.

Kinek segít az új Munka Törvénykönyve?

    A kormány által kedvelt hivatkozási alap, hogy a rugalmas jogi szabályozás adja a gazdasági fejlődéshez a táptalajt. Ugyanakkor a környező országokhoz képest nem volt jelentős növekedés Magyarországon, amely megkérdőjelezi, hogy az MT legalább ebből a szempontból elérte volna a célját.

    Két évvel az MT hatálybalépése után a Policy Agenda megkérdezte a kis- és középvállalkozások vezetőit, hogy milyennek ítélik meg a gyakorlati életben az új szabályozást. Az abszolút többség (55%) úgy gondolja, hogy ugyanolyan, mint a korábbi volt. 28% számára pedig kifejezetten rosszabb az MT, mint a 2012 előtt hatályos szöveg. Azaz az adatok azt mutatják, hogy a kormányzati elképzelést, mely szerint a vállalkozói környezetnek kedvezőbb legyen a jogi környezet nem sikerült elérni, mindössze 18% gondolja azt, hogy segített rajtuk a kormány.

    A kutatás során vizsgálták azt is, hogy ezek alapján szükség van-e a Munka Törvénykönyvének a változtatására. A válaszolók 21%-a válaszolt igennel, 5% elzárkózott ettől, és a többség (74%) azt mondta, hogy ki kell várni, és további tapasztalatokat gyűjteni.

    A különböző kérdésekre adott válaszok összehasonlítása kapcsán az kutatás azt mutatta, hogy azon cégvezetők, akik korábban negatívan vélekedtek az új MT-ről 61%-a megváltoztatná, 27% még kivárna, és köztük is van 12%, aki nem nyúlna (még) a szabályozáshoz.

    Azok között, akik úgy érzik nem hozott változást az MT, és ők vannak a legtöbben, 90% egyelőre kivárna mindenfajta korrekcióval. Meglepő, hogy azok között is van 11%, akik módosítaná az MT-t, akik szerint ez jobb, mint az előző volt. De a többség közöttük is azt mondja (73%), hogy még nincsen annyi tapasztalat, amely alapján érdemes lenne belenyúlni az alig két éves szövegbe. Az adatokból az derül ki, van egy réteg, akik szerint minden változás inkább csak ront a helyzeten, nem bízik a kormányban ebből a szempontból.

Kell-e változtatni?

    A szakszervetek munkavállalóktól származó tapasztalatai, valamint ennek a kutatásnak az eredményei is megerősítik, hogy változtatási kényszer van a munka világát alapvetően szabályozó törvény kapcsán. Ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy ebben együttműködési és egyeztetési kényszer van a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók között.

    Ehhez először a tapasztalatok összegzésére van szükség, és csak ekkor lehet a társadalmi fejlődéshez szükséges dolgozói igényeket, és a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen munkáltatói igényeket összeegyeztetni.

    A Policy Agenda által a kis- és közép vállalatok körében végzett felmérést reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A kutatás 2014. március 18-29. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.

Budapest, 2014. április 23.