Ennyit keresnek a magyar politikusok a németekhez képest

Sok vagy kevés Orbán Viktor miniszterelnök másfél millió forintos alapfizetése Angela Merkel bruttójához, illetve ahhoz képest, hogy általában mekkora a különbség a bérekben a két ország között?

   Azután, hogy nemrégiben a hazai és a németországi (valamint a brit) béreket vetettük össze két szektorban, ezúttal annak jártunk utána, hogy mekkora lehet a távolság a politikusfizetések között. Arra jutottunk, hogy nagyjából ugyanakkora a differencia a magyar és a német miniszterek fizetése között, mint az átlagos munkavállalók bruttó bére esetében. Orbán Viktor és Angela Merkel kormányfő bruttója között ennél kisebb a szorzó, a parlamenti képviselők esetében pedig jóval nagyobb, több mint tízszeres. És akkor lássuk a részletes fizetési adatokat!
 
  Magyarország
 
   Magyarországon a parlamenti képviselők alapdíja 2008 óta változatlan, havi 231,9 ezer forint. A bizottságokban betöltött pozícióval, pozíciókkal együtt többszörösét is meg lehet keresni. Egy országgyűlési bizottság elnöki posztjáért 278 280 forint jár, a helyettese 231 900 forintra számíthat, egy sima bizottsági tagság 162 330 forintot hoz a konyhára, de egynél több bizottsági tagság esetén a második már csak 58 ezret ér.
 
   Frakcióvezetésért 278 280, helyettesi pozícióért 231 900 forint jár, lakhatási támogatásként a jogosultak 115 950 forintot vehetnek fel. Azok a képviselők, akik választókerületi pótlékra jogosultak, a tiszteletdíj 60-160 százalékát vehetik fel ezen a címen: a legkisebb pótlékot a budapestiek, a legnagyobbat a fővárosba több mint 300 kilométeres távolságról érkezők.
 
   Amint arról korábban beszámoltunk, a miniszteri fizetés 1,1 millió forint, az államtitkárok ennél alaphangon bő százezer forinttal kapnak kevesebbet. Ehhez jön még az egységesen 200 ezer forintos éves cafeteria, valamint - ha van - a deviza napidíjak, a képviselői fizetések és lakhatási támogatások összege.
 
  A miniszterelnöki bruttó alapfizetés másfél millió forint, amihez Orbán Viktor esetében még a képviselői díj is hozzájön.
 
Németország
 
   A németországi parlamenti képviselők bruttó alapfizetése megközelíti a 8,7 ezer eurót (ez 307 forintos árfolyammal számolva közel 2,7 millió forintot jelent), amihez jön még 4,2 ezer euró adómentes költségtérítés. Ebben a bizottsági tagság után járó pótlékok nincsenek benne, továbbá a politikusoknak - mivel közalkalmazottak - munkanélküliségi és egészségügyi járulékot nem kell fizetniük, ami az átlagemberhez képest több száz euróval is javítja a nettó értéket.
 
   A miniszterek havi bruttó alapfizetése közel 14 ezer euró (4,3 millió forint), plusz a 3,7 ezer eurós költségtérítési keret. Ha egy miniszter távozik a posztjáról, kvázi végkielégítésként egyszeri juttatásként 62,7-188 ezer euró közötti összegre számíthat. Egy miniszteri állás nyugdíjszempontból sem rossz üzlet: ha egy miniszter kitöltött egy ciklust, akkor automatikusan jár a 3 860 eurós havi nyugdíj, minden további miniszteri év plusz 330 eurót jelent, a felső plafon 10 ezer euró.
 
   Angela Merkel kancellár munkáját 17 ezer euróval és 4 ezer euró költségtérítés-kerettel honorálják. Tavaly költségtérítésre az év során 12,3 ezer eurót számolt el, vagyis a bruttó összeg meghaladta a 218 ezer eurót, ami 67 millió forintnak felelt meg. Ez első pillantásra igen jó fizetésnek tűnik, de az azért árnyalja a képet, hogy egy átlagos takarékpénztári elnök Németországban ennek kétszeresét - mintegy félmillió eurót - kapja, szintén bruttóban.
 
Távolságok
 
   A németországi fizetésekkel összehasonlítva a magyarországiakat az látszik, hogy a bruttó alapfizetések esetében az ottani képviselők több mint 11-szer keresnek jobban. A minisztereknél ez a szorzó 4 alatt marad, míg a magyar miniszterelnök alapbérét a német kancellár bruttójával összevetve 3,5-szeres a differencia.
 
   Korábbi összeállításunkban arra az eredményre jutottunk, hogy Németországban a bruttó nominális fizetések azonos munkakörök esetén 4-5-ször nagyobbak, mint Magyarországon. (Akkor a kiskereskedelemben és az autógyártásban elérhető fizetéseket vizsgáltuk azért, mert ezekben az ágazatokban itthon meghatározó a német cégek jelenléte.) Az eltérő árszínvonalakat figyelembe véve - azaz a jövedelmeket vásárlőerő-paritáson összehasonlítva - az Eurostat arra jutott, hogy egy átlagos német háztartás kétszer nagyobb rendelkezésre álló jövedelemmel rendelkezik, mint egy magyar.
 
   Még egy adatsor, összevetésül: 2012-ben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bruttó nemzeti jövedelem (GNP) Németországban 43720, Magyarországon 21350 dollár volt a Világbank adatai szerint, vagyis itt a differencia valamivel több mint kétszeres.