Leginkább a ház körüli munkát végzik feketén

A munkáltatónak és a munkavállalónak is kára származhat abból, ha a munkaviszony nincs bejelentve – írja a metropol.hu.

   Múlt héten tette közzé az adóhatóság azon magyar adózók listáját, akik be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak. 4780 cég és magánszemély került be a felsorolásba, többek közt olyan vállalatok is, mint a Cserpes-Sajtműhely Kft., a Horváth Cukrászda Kft. vagy az „egyeurós” boltokat működtető One Euro Market Kft. A felsorolásban olyan cégek nevét is olvashatjuk, melyeknek nettó árbevételei több százmilliós, akár milliárdos nagyságrendűek.
 
Felújítás feketén
 
   A feketemunka az Európai Uniót is aggasztja. A legutóbbi, márciusi Eurobarometer szerint a magyarok 29 – az uniós polgárok 32 – százaléka ismer személyesen olyan embert, aki jövedelmének egy részét vagy egészét nem vallja be. A magyarok 11 százaléka saját bevallása szerint fizetett az elmúlt egy évben olyan áruért vagy szolgáltatásért, amely részben vagy egészben be nem jelentett munka gyümölcse volt. (Ez megegyezik az EU27-ek átlagával.) Továbbá a magyarok 6 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt egy évben jutott olyan jövedelemhez, melyet munkáltatója nem vallott be. (Az uniós átlag 3 százalék.)

   A normál munkavégzésen felül a válaszadók 4 százaléka végzett további olyan munkát, amelyért be nem vallott jövedelmet kapott, ami ismét  csak megegyezik az uniós átlaggal.  
 
Térségi különbségek
 
   Tavaly nyáron készített kutatást a rejtett lakossági jövedelmekről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete. Abból indultak ki, hogy az ország kistérségeiben mekkora a lakosság fogyasztása, illetve ehhez hogyan aránylik a hivatalosan bevallott jövedelem.

   A 2010-es adatokkal dolgozó kutatás szerint a be nem vallott havi jövedelem mértéke 60 és 440 ezer forint között mozog, átlagos aránya pedig a tényleges jövedelmen belül 17,3 százalék volt. Megállapították azt is, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező kistérségekben alacsonyabb a rejtett gazdaság részesedése, mivel ezeken a területeken a magyar és a külföldi nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók, amelyeknél a bejelentett munka a jellemző. A szegény térségek, szegregátumok szintén nem központjai a be nem jelentett munkának.

   – Ez utóbbiakban, akinek egyáltalán van valami jövedelme, az leginkább szociális juttatásokból vagy ma már közmunkából tehet szert rá – mondja Tóth István János, a kutatás egyik készítője.Nem mindenki adócsaló
 
   A kutató szerint következtetéseiknek a rejtett gazdaság felszámolását célzó szakpolitikára kellene hatást gyakorolnia.

   – Nagy területi különbségek vannak, a foglalkoztatás és a rejtett jövedelmek világa heterogén. Nem lehet csupán egyféle szakpolitikával kezelni minden régiót – fogalmaz Tóth István János. Mindezen túl megállapították azt is, hogy az a sztereotípia, mely szerint hazánkban szinte mindenki adót csal, vagy legalább részben feketén dolgozik, nem igaz.

   – Nem igaz, hogy a rejtett jövedelmek aránya 30 százalék közelében lenne. A magyarok nagy része adózik, létezik hazánkban adótudatosság – mondta a kutató.
 
Bírságolható a munkavállaló
 
   Az, hogy a munkavállalót egyáltalán nem jelentik be, nem olyan gyakori, mint a hivatalosan csak 4 órás munkavégzés, de valójában 8 órát vagy többet is dolgozik – jelentette ki Bercsényi Gábor ügyvéd.

   – Négyórás állás után is jár már egészségügyi ellátás, a munkáltató azonban kevesebb járulékot fizet. Munkaügyi ellenőrzés esetén a bírság a munkáltatót sújtja, de ha a munkaügyi hatóság továbbítja az esetet a NAV felé, a munkavállalóval megfizettethetik az elmaradt személyi jövedelemadót – mondja a jogász.

   Ha egyáltalán nincs bejelentve, senki sem fizet egészségügyi járulékot a munkavállaló után. Ha önmaga sem teszi ezt meg, havi 6600 forintért, minden, az életmentő beavatkozásokon túli egészségügyi beavatkozásért fizetnie kell, a munkával töltött évek pedig nem számítanak bele a szolgálati időbe a nyugdíjszámításkor. Ugyanez a helyzet a két órában bejelentett munkavállalókkal.
 
A baleset duplán baj
 
   Problémát okozhat az is, ha baleset történik a munkavállalóval, aki nincs bejelentve. – Ilyenkor az első kérdés az, hogy mit keresett ott? Ha bizonyíthatóan munkát végzett, a munkáltatónak kártérítést kell fizetnie. Amennyiben munkavégzés közben másnak okozott kárt, szintén a munkáltató a felelős – magyarázza Bercsényi Gábor.

  Abból is származhat kárunk, ha be nem jelentett munkavégzés keretében elvégzett szolgáltatást veszünk igénybe. – Ha nincs semmiféle szerződés vagy számla, be kell bizonyítani, hogy a mi megbízásunkból végeztek munkát: ezt tanúkkal, a körülményekkel, egyéb bizonyítékokkal lehet megtenni. Az elvégzett munkával kapcsolatos szavatossági igényünk érvényesítésére bíróság útján nyílik lehetőség. Ha valaki a neki kiadott munkát be nem jelentett munkavállalója útján végezteti el, azért a munkáltató a felelős – mondja a jogász.
 
Forrás: metropol.hu