Meglepő számok jöttek a kormánytól nyugdíjfronton

Jelentősen nőtt az időskorúak foglalkoztatottsága a 1999-2013-as időszakban – ezzel büszkélkedik a kormány a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban. Ebből az is kiderül, hogy az idén kezdődő korhatáremelés foglalkoztatási hatásait tönkre vágja a 2012-ben bevezetett női korkedvezmény.

   A kormány a múlt héten küldte meg Brüsszelnek a konvergenciaprogram (KP) aktualizált változatát, ebben jelentős teret szentel a foglalkoztatás bővülésének, amely - a program által is elismerten - részben a közfoglalkoztatás kiterjesztésével magyarázható. Sokkal érdekesebb viszont az a tanulmány, amely a nyugdíjrendszeri szigorítások és a foglalkoztatás összefüggésével foglalkozik.
 
   A tanulmány szerint a 1999-2013-as időszakban összességében több mint 4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, elsősorban a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változások miatt. A nyugdíjkorhatár emelése idén kezdődött meg, így a tavalyi 62 évről 2022-re 65 évre emelkedik a korhatár. Ez születési évenként fél évente nő, így az 1951-ben születettek még 62 évesen, 1952-ben születettek 62,5 évesen vonulnak nyugdíjba. A korhatáremelés teljes mértékben először az 1957-es évjáratot érinti - ők már csak 65 évesen gondolhatnak nyugdíjra.
 
Bajnai döntött, Orbán továbbfejleszti
 
   A nyugdíjkorhatár emeléséről még a Bajnai-kormány döntött a nyugdíjrendszer kiegyensúlyozása érdekében - ehhez az intézkedéshez a 2010-ben hatalomra jutott Orbán-kormány sem nyúlt. Sőt, a mostani KP-ban a kormány leszögezi, hogy a reformok következtében 2010-ről 2060-ra a nyugdíjkiadások a GDP 11,9 százalékáról mindössze 12,4 százalékára emelkednek, ami a hosszú távú nyugdíjkiadásokat nézve az egyik legjobb eredmény az Európai Unióban - olvasható a jelentésben.
 
   A korhatáremelés mellett az Orbán-kormány döntött a korhatár alatti nyugdíjak átalakításáról; új korhatár alatti nyugdíj már nem állapítható meg 2012 óta, a meglévő nyugdíjakat pedig átkeresztelték. Egyetlen kiskaput nyitott a kormány a nők esetében - ők akkor is elmehetnek nyugdíjba korhatár előtt, ha megszerezték a 40 év szolgálati időt, amely a kedvezmények rendszere miatt nem minden esetben jelent 40 év tényleges munkaviszonyt. Mint az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenti ábrájából kiderül, amit a 62-ről 65 évre történő foglalkoztatás növelésével megnyer a gazdaság - azt a női korkedvezménnyel jelentős részben el is veszíti - legalábbis a 2018 utáni időszakban.
 
Ha minden jól megy közel 4 százalékkal nőhet a foglalkoztatás
 
   Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2012-es bevezetése óta a női kedvezménnyel több mint százezer nő élt - vagyis ennyien kerültek ki idő előtt a munkaerőpiacról. A rendszer sajátossága miatt ez a szám ugyan tovább nő a következő években, ám lassuló ütemben, a mostani anyagban az NGM azzal számol, hogy ez a létszám 2020 után stabilizálódik.
 
   Így a következő években érdemi foglalkoztatásnövekedés a korhatár előtti szigorításokból, illetve a rokkant-ellátások szigorításából várható - legalábbis az NGM feltételezése szerint. A rokkantsági rendszerbe lépők száma a fele a 2000-es évinek - olvasható a konvergenciaprogramban. (Megint más kérdés, hogy a volt rokkantnyugdíjasok helyzete, rehabilitációja továbbra sem megoldott, így a leggyakoribb kilépési irány a rokkant rendszerből az öregségi nyugdíjrendszerbe van, vagyis érdemi foglalkoztatásnövelő hatás itt nem jelentkezik -  ám erre nem tér ki a jelentés.)
 
   Összességében az NGM azzal kalkulál, hogy 2023-ig további 3,6 százalékkal nő a foglalkoztatás a nyugdíjba meneteli szabályok szigorítása miatt. A nyugdíjkorhatár emelése 1,6, a korhatár előtti nyugdíjazás eltörlése további 1,7 százalékkal növeli a foglalkoztatást. A tárca feltételezése szerint 1,2 százalékkal nőhet a foglalkoztatás a rokkantsági rendszer szigorítása miatt, míg a női korhatár 0,9 százalékkal rontja azt.