A vártnál nagyobb volt az érdeklődés a Jogpont+ iránt

A vártnál 20 százalékkal nagyobb volt az érdeklődés a Jogpont+ nevű ingyenes munkavállalói és munkaadói jogsegélyszolgálat iránt: a 2012. áprilisban indult és hivatalosan május végén záruló programban mintegy 60 ezer ember 70 ezer ügyben igényelt jogi tanácsadást - mondta el a projekt menedzsere szerdán Pécsett sajtótájékoztatón.

    Soós Adrianna beszámolt arról, hogy a Jogpont irodákhoz főként munkavállalók, álláskeresők és nyugdíjasok fordultak, többségében munkajogi, családjogi, tb-, továbbá vállalkozásindítási ügyekben. A Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta Dél-Dunántúlon 6900 ügyféllel és 7600 üggyel számoltak, de ez év április végéig 7300 ember 8200 problémával kereste meg az irodákat, további 1300 ember pedig telefonon vagy e-mailben kért segítséget. 

    Az Új Széchenyi Terv keretében egymilliárd forintból, a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok, valamint a Kisosz, az Okisz, az Áfeosz-Coop Szövetség és az Iposz partnerségével megvalósuló program célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik megfelelő ismeretek hiányában nem igazodnak el a jogi ügyekben, és nincs pénzük ügyvédre.

    Jogpont iroda 150, tízezernél nagyobb lélekszámú településen működik, a kapcsolatfelvételre nemcsak személyesen, hanem telefonon és elektronikus levélben is lehetőség van.

    Soós Adrianna elmondta, hogy a szolgáltatás a fenntartási kötelezettség okán még három éven át elérhető lesz, az érdekvédelmi szervezetek tagjai ingyen, mások önköltségi áron vehetik igénybe. A közreműködő szervezetek bíznak abban, hogy a kezdeményezés 2015-ben újra kaphat európai uniós támogatást.

    A projektmenedzser felhívta a figyelmet arra, hogy a Jogpont+ mini szolgáltatás ez év november végéig még ingyenesen elérhető több kisebb településen.

    Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arról szólt, hogy a szervezet az elmúlt időszakban több olyan, a munka törvénykönyvét érintő változtatást javasolt a kormánynak, amellyel úgy csökkenthető a munkavállalók kiszolgáltatottsága, hogy a megélhetést biztosító foglalkoztatás nem kerül veszélybe.

    Elmondta: biztosítani szeretnék a munkavállalók korábbi konzultációs és információs jogát, valamint azt, hogy a dolgozókat ne érje jövedelemveszteség a pótlékok számításából adódóan. El kívánják érni azt is, hogy a törvény a szakszervezeteket a munkavállalók képviselőiként nevesítse.

    Palkovics Imre fontos feladatnak nevezte a magyar munkavállalók egészségi állapota romlásának megakadályozását az 1990-es évek közepén piacosított foglalkozás-egészségügyi rendszer átalakításával.

    Véleménye szerint mára a foglalkoztatás gátjává vált, hogy az 50 év feletti munkavállalók egy részét nem lehet korlátlanul, a koruknak megfelelő foglalkozási ágakban, munkahelyeken alkalmazni. Ennek fő okaként az jelölte meg, hogy a dolgozók közül sokan „csak papíron vesznek részt” a munkáltató által fizetett vizsgálatokon, az esetleges problémákra ritkán derül fény.

    Palkovics Imre kitért arra is, hogy elengedhetetlen a magyarországi munkabérek emelése, mert a jelenlegi alacsony kereseti szint gátolja a gazdasági növekedést. Rámutatott: Magyarország az európai uniós GDP 65 százalékát éri el, a bér azonban csak 40 százaléka az uniós átlagnak.