Boros Péterné: A bérfeszültség a közszolgálat minőségét is ronthatja

A közszféra fizetéseiről szóló párbeszéd folytatásában bíznak a szektorbeli érdekvédők, véleményük szerint 20 százalékos lineáris emelés már nem lenne elegendő a helyzet megoldására.

    A közszféra dolgozóinak mintegy 30 százaléka nem a rá irányadó illetménytábla szerinti fizetést kap: 40 ezer fő a minimálbért kapja kézhez, 145-150 ezer fő fizetése pedig független a képzettségtől és a szolgálati időtől. (A minimálbér nettó összege 66 483 forint, a szakmunkás-bérminimumé pedig 77 290 forint.) A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a helyzet fokozatos javítása érdekében egy több évre szóló bérfelzárkóztatási programot dolgozna ki. A kezdeményezés egyik pillére az éves infláció mértékének megfelelő garantált emelés, ami a bérek automatikus növekedését jelentené a közszféra valamennyi munkavállalója számára. A másik pillér az adott évi GDP-növekedés legalább 50 százalékának megfelelő mértékű reálkereset-emelkedés – mondta a Napi Gazdaságnak Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára.

    Egy ilyen bérfelzárkóztatási program azonban a jelenleg hatályos bérrendszer keretei között csak akkor valósítható meg, ha az illetménytételek legalább 20 százalékos növelésére is sor kerül. Emellett olyan megoldást kellene alkalmazni, amely az alsóbb fizetési osztályokban 20 százalék feletti, a felsőbb szinteken pedig ennél esetleg alacsonyabb emelkedést biztosítana – a nettó fizetés egyes kategóriákban ezzel reálértéken nem változna. A megoldás a legalább 120 ezer forintot keresőknek jelentene béremelkedést, az ennél alacsonyabb keresetűeknél átmenetileg keresetpótló juttatást kell biztosítani a főtitkár szerint.

    Az MKKSZ által már hat éve szorgalmazott, az önkormányzati és kormányhivatalok dolgozóinak bérfeszültségével kapcsolatos igények az év elején fogalmazódtak meg újra. Februárban a szervezet Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak címzett levelében azt írta, hogy a közszolgálati munkajövedelem reálértéke nagyobb mértékben csökkent, mint a gazdaság teljesítménye, ami ráadásul véleményük szerint ellentétes azzal, hogy a közszféra szereplői egyre többet dolgoznak. Az érdekvédők úgy látják, ez a helyzet rövid időn belül a közszolgáltatások színvonalában is kedvezőtlen változásokat indíthat el.

    Boros Péterné szerint a szektor bérkérdéseit együtt kell kezelni, nem választ­ható szét a kormány­nál, önkormányzatnál vagy éppen a járási hivatalban dolgozók helyzete. A szakszervezet a korábbinál nagyobb ru­galmasságban bízik – az optimizmust a minisztériumi vezetők és képviselők fizetésére vonatkozó „nyitással” indokolva.