Startlaphoz Csatlakozz!

LIGA Szakszervezetek: Küzdenek a szakszervezetek a sztrájkjogért

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. február 18. szerda, 13:34
A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) február 18-át a sztrájk napjává nyilvánította. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkáltatói oldala a sztrájkjognak az ILO normái által védett státuszát nem fogadja el. Nemzetközi szinten tehát kötélhúzás folyik azt illetően, hogy nemzetközileg is védett-e a sztrájkjog. Sajnos a helyzet hazai szinten sem túl megnyugtató.

A sztrájk munkavállalói alapjog

A sztrájkjoggal összefüggésben az alapoktól érdemes kiindulni. Az ILO kidolgozott egy ajánlást a sztrájk fogalmára, mely szerint a sztrájk a munkavállalók egy vagy több csoportja, illetve a szakszervezet által kezdeményezett, a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekének biztosítására szolgáló időleges munkabeszüntetés annak érdekében, hogy a munkavállalók kikényszerítsék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben, vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben. Az ILO a sztrájkjogot egyebekben a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló 98. számú, valamint az egyesülési szabadság, valamint a szervezkedési jog védelméről szóló 87. számú egyezményekből vezeti le. Elismeri a sztrájkjogot az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya, az Európai Szociális Charta, valamint az Európai Unióról szóló szerződés is. Deklarálta a sztrájkjogot az Alkotmány 70/C §-a is, valamint védelmébe vette az Alkotmánybíróság is számos határozatában.

2010 előtt a sztrájkjog gyakorlása csupán bizonyos területeken volt akadályozva
A hazai szabályozás szerint a sztrájk a munkavállalókat, illetve érdekképviseleteiket gazdasági, illetve szociális érdekeik védelme érdekében megillető jog. A sztrájkhoz való jog nem korlátlan, bizonyos esetekben annak nincsen helye.   A korlátozásokkal összefüggésben az Alkotmánybíróság alkotmányos aggályt azonban nem látott. A sztrájk vonatkozásában kulcsfontosságú a jogszerűség kérdése. A jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállalót ugyanis megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok a kiesett munkaidőre járó munkabér és kizárólag a munkavégzéshez kapcsolódó további juttatások kivételével. A sztrájktörvény sokáig zárt, taxatív felsorolást adott, amely szerint a sztrájk akkor volt jogellenes, ha azt nem a munkavállalók vagy érdekképviseleteik, nem a gazdasági és szociális érdekeik védelmében kezdeményezték, a kezdeményezők megsértették az előzetes egyeztetés kötelezettségét, ha Alkotmányba ütköző célra irányult, bírósági döntési hatáskörbe tartozó egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben kezdeményezték, valamint ha a KSZ hatályának ideje alatt kezdeményezték a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében. A taxatív felsorolásból és a Legfelsőbb Bíróság jogértelmezéséből következően csak kizárólag a törvényben konkrétan meghatározott esetekben volt jogellenesnek minősíthető a sztrájk. Ez azt jelentette, hogy a sztrájktörvény 2010. évi módosításáig a még elégséges szolgáltatás mértékében, illetve feltételeiben történő megállapodás elmaradása sem minősült jogsértőnek. A törvény kimondta ugyan, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.  Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság úgy értelmezte a jogszabályt, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához. Az EBH2008.1814. számú elvi határozatában pedig úgy foglalt állást, hogy a kollektív szerződés a sztrájktörvénnyel ellentétesen azt sem írhatja elő, hogy sztrájk jogszerűen csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható.
2010 után a sztrájkjog gyakorlása ellehetetlenült

A 2010-es törvénymódosítás eredményeképpen a jogellenesség fogalma további, általános kategóriákkal bővült ki. Ilyennek minősül a sztrájk, amennyiben a felek a sztrájk gyakorlása során nem működnek együtt, a sztrájkjoggal való visszaélés esetén, valamint amennyiben a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytató szolgáltatónál az elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja. A módosítást követően a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény állapíthatja meg. Ilyen a személyszállítási és a postai szolgáltatások esetén létezik. Ennek hiányában a felek vagy megegyeznek, vagy ha nem, a bíróság dönt. A munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, szükség szerint a felek meghallgatását követően dönt.  Fontos, hogy ezek hiányában jogszerű sztrájk nem tartható.
Fogalmilag kibővült jogellenesség, valamint széles körű kárfelelősség korlátozzák a sztrájkjogot
A probléma a megváltozott szabályozással kétrétű: Egyrészt az általános kategóriák beemelésével (joggal való visszaélés, együttműködési kötelezettség) a jogalkotó a jogszerűséget definiálatlan fogalmaktól tette függővé. Másrészt pedig az elégséges szolgáltatásban való megállapodás is a jogszerűség feltételévé vált, melyet vagy törvény definiál vagy pedig a felek határoznak meg. A törvényi meghatározással az a gond, hogy az elégséges szolgáltatás szintjét olyan magasan határozza meg, ami a sztrájkot észrevétlenné teszi. Egyéb területeken pedig a feleknek kell megállapodniuk az elégséges szolgáltatás mértékében, mely hiányában a bíróság dönt. A bíróságok ugyanakkor az elégséges szolgáltatás kérdésében nem képesek határidőben döntést hozni. Ennek következtében előfordult, hogy a döntés akkorra született meg, mire a sztrájk aktualitását vesztette. Az is sokat mondó, hogy a sztrájk jogszerűségének a kérdésében a jogszabály módosítás óta nem született olyan bírósági ítélet, mely érdemi eligazítást nyújtott volna. A jogszerűség kérdése pedig az új Ptk. által bevezetett kártérítési felelősségi szabályok miatt különösen hangsúlyos. Nem csoda, hogy a módosítás óta eltelt időben nem sok sztrájkról lehetett hallani.

dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek, jogi szakértő

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - LIGA Szakszervezetek: Küzdenek a szakszervezetek a sztrájkjogért.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector