Az MSZ EDDSZ, a MESZK és a MÖSZ közös nyilatkozata

A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) a következő nyilatkozatot teszi:

2015. május 5-vel az egészségügyi államtitkársággal dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár úrral megindultak az ágazati értekezletek. Már ezen a napon egyértelművé vált, hogy az egészségügyi ágazatban foglalkoztatott munkavállalók számára a jelenleg alkalmazható 6 havi munkaidőkeret és az ennek alapján való elszámolás, illetve a munkaidővel összefüggő nyilvántartások változtatására van szükség.

Az egészségügyi dolgozók – a béren túlmenő - jogos követelése a már-már elviselhetetlen túlterheltség csökkentése. A túlterheltség egyik objektív mércéje az egészségügyi tevékenységre fordítható időtartam.
A munka világában az általános heti munkaidő 40 óra, ugyanakkor az egészségügyi dolgozó akár heti 72 órában is egészségügyi tevékenységet végezhet, illetve munkában tölthet.  Teheti ezt jogszerűen,  illetve a munkáltató ezt jogszerűen el is rendelheti, mivel az uniós csatlakozásunk óta a 2003. évi LXXXIV. törvény él a munkaidő irányelvben foglalt eltérési (opt-out) lehetőségek szabályozásával (önként vállalt többletmunka,  egészségügyi ügyelet). A munkáltatók tehát élnek a törvényi lehetőséggel, a humán erőforrás krízis (létszámhiány) miatt nem mindig veszik figyelembe a munkavállalók leterheltségét.
A törvény ugyanakkor felhatalmazást is ad a korlátozásra: kollektív szerződés az ágazati munkajogi rendelkezésektől csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára térhet el. Ez az az érdekérvényesítő lehetőség, amellyel a kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetek élhetnek munkahelyi és ágazati szinten is.

Az ágazatban reprezentatív szakszervezet, az MSZ EDDSZ jogosult ágazati kollektív szerződés megkötésére, amelyben csak az egészségügyi dolgozó javára térhet el az általánosan megengedő rendelkezésektől. Az ágazati kollektív szerződéssel csökkenthető az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága, túlterheltsége, és növelhető az egészségügyi dolgozók egzisztenciális biztonsága.
Az ágazati érdekegyeztető értekezleteken (május 5; május 11; május 19.) véglegesen meghatározásra került, hogy milyen feltételek mellett kerüljön sor a jövőben a munkaidőkeret alkalmazására, az elszámolásra, a nyilvántartások vezetésére, beleértve a MÁK nyilvántartásokat és elszámolásokat is, és a munkavállalók bérkifizetésére vonatkozó tájékoztatásra.

Már az első alkalommal az MSZ EDDSZ szóban kezdeményezte ágazati kollektív szerződés megkötését, mert a valamennyi résztvevő által elfogadott szabályozást igénylő feltételek, „megállapodás” legegyszerűbben, törvényi felhatalmazás alapján a kötelezően alkalmazandó, normatív erejű ágazati kollektív szerződés megkötésével realizálható. Az MSZ EDDSZ ajánlatát írásban is valamennyi résztvevőnek megküldte 2015. május 5-én.

2015. május 11-én a mellékelt Közös Nyilatkozat aláírására került sor az MSZ EDDSZ és a MESZK között az egészségügyi ágazat valamennyi, illetve a szociális ágazat egészségügyi szakképzettségű munkavállalója érdekében.

E közös nyilatkozatban foglaltak alapján a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetével, mint az ágazat alágazati szinten reprezentatív szakszervezetével közösen soron kívül kezdeményezzük az ágazati kollektív szerződés megkötéséhez szükséges előkészítő munkák megkezdését az egészségügyi ágazatban az egészségügyi államtitkárságnál.

A legutóbbi, 2015. május 19-ei érdekegyeztető értekezleten is, mint korábban is többen észrevételezték, hogy az értekezleteket követően egymástól eltérő „beszámolók” jelentek meg az elhangzottakról, illetve arról, hogy a jelenlevők miben állapodtak meg. Figyelemmel arra, hogy a május 19-ei értekezleten az MSZ EDDSZ képviselője megismételte, hogy július 1-jei érdemi változtatások bevezetését az ágazat valamennyi munkavállalójára kiterjedő személyi hatállyal csak ágazati kollektív szerződésben lehet a jelenleg hatályos szabályok változtatását elérni. Ezért felajánlotta, hogy a nem reprezentatív szervezetek csatlakozzanak az ágazati kollektív szerződés megkötésének, bár ez nem előfeltétele annak. A jelenlevő szervezetek „időt kértek” válaszuk megadásához annak ellenére, hogy erre a lehetőségre már 2015. május 5-én írásban ajánlatot kaptak.

A közös nyilatkozatot aláíró szervezetek a munkavállalók érdekében a már mindenki által elfogadott módosítások bevezetését szorgalmazzák. Az ágazati kollektív szerződés első fejezete kerülne így aláírásra, mellyel elindulhatna az az ágazati szabályozás, mely a hatályos törvények mellett a munkavállalók számára való kedvezőbb eltérésre ad lehetőséget. Így kerülhetne sor annak szabályozására, hogy a bérjellegű kiadásokra vonatkozó forrásokat ne lehessen dologi kiadásokra fordítani. A közös nyilatkozat alapján felhatalmazzuk az MSZ EDDSZ elnökét, hogy e közös nyilatkozatot juttassa el dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár úrnak.
 
 
Budapest, 2015. május 22.
 
Dr Cser Ágnes
Toma Lajos
Dr. Balogh Zoltán