SZEF blog: Megalakult (Konzultációs Fórum). Hurrá! Hurrá?

Szerdán aláírtak egy megállapodást a szociális partnerek Magyarországon. A mai magyar valóságban ez nagyon jó hír! Ha még azt is hozzátesszük, hogy ez a megállapodás háromoldalú, vagyis a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek mellett a kormány is az aláírók közé tartozik, a hír még kedvezőbb!

    Megvizsgálva az aláírt papír tartalmát az örömünk még nagyobb lehet! Végre hazánkban is létezik a demokrácia egyik nélkülözhetetlen feltétele, a tripartit szociális párbeszéd intézményes fóruma. Minden rendben, Magyarország töretlenül halad azon az úton, amellyel megvalósítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlását. Egy olyan szervezetét, amelynek évtizedek óta tagja az ország.

    Mielőtt bárki azt hinné, hogy 1988-ban vagyunk és az átalakulás jeleként értékelhető Országos Érdekegyeztető Tanács létrejöttén lelkendezek, ideírom az aláírók kézjegye feletti dátumot: 2012. február 22. 24 évvel az OÉT létrejötte után!

    A jó hír nem töltötte meg a magyar sajtót. A hazánkat érintő és a több milliárdos szankciót felvető EU-s bizottsági döntés elfoglalta a média teret.

    Van-e baj a „Kormány Állandó Konzultációs Fórumának” létrehozásáról szóló megállapodással? Ha van, akkor mi? A válasz egyszerű: semmi és minden!

    Semmi baj. Sőt! Az OÉT felszámolását követően hatalmas siker, hogy megszületett a tripartit szociális párbeszéd intézménye. Előreléptünk! Egy kicsit, miközben ezt megelőzően mérföldeket és évtizedeket léptünk vissza! 

    Semmi baj. Sőt! Az OÉT felszámolását követően hatalmas siker, hogy a korábbi tizenhat szereplős és nyilvános párbeszéd hét szereplősre és zártra változott. Itt is előre léptünk! Igaz hallottunk – jól-rosszul működött is – arról a demokratikus értékről, amit a széleskörűség és a nyilvánosság jelent.

    Semmi baj. Sőt! Az OÉT felszámolását követően hatalmas siker, hogy az eltartott, kolonc közszféra állandóan akadékoskodó képviselői a SZEF és az ÉSZT nincs jelen a munkavállalói oldalon, hiszen ott van nekik az OKÉT! Itt is előreléptünk! Igaz, hogy ez a vélekedés egyszerre jelzi az ismeretek és a minimális szolidaritás hiányát, különösen az aláíró szakszervezetek részéről. Legalább nekik illett volna tudni, hogy az ÉSZT-nek és a SZEF-nek vannak kizárólag csak a versenyszférában működő tagszervezetei. A szintén kihagyott Autonómok pedig kizárólag a versenyszférában működnek. Azt pedig még inkább tudniuk kellene, – sajnos tudják is, és ettől még szomorúbb ez a megállapodás – hogy az OKÉT és a közszféra egyéb párbeszédfóruma kizárólag a speciális jogállás-törvények tekintetében rendelkezik kompetenciával.

    Mitől versenyszférás, és különösen csak versenyszférás érdek és jogosítvány a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-piac, az adó- és járulékszabály, a minimálbér, a munkajog, a munkavédelem, na, pláne a szakképzés, a társadalombiztosítás vagy a nyugdíjrendszer? Aki ezt gondolja, legyen az a hét aláíró közül bármelyik, vagy a hozzá nem értését, vagy a szolidaritás elemi hiányát árulja el.

    Szóval, nincs itt semmi baj. Sőt! A két éve zajló folyamatban üde színfolt az a felismerés, hogy mégis csak szükség van a tripartizmusra. Kár, hogy ilyen torzan született újjá!

    Lehet azonban értelmes kiutat találni. Legyen a versenyszférának önálló párbeszédfóruma! Ezzel párhuzamosan a közszféra meglévő fórumát, az OKÉT-ot is ruházzák fel ugyanazokkal a jogosítványokkal és lehetőségekkel, amelyekkel ez az új fórum rendelkezik! A társadalom egészét érintő jelentős kérdésekben a két fórum együttes ülésének, vagy – ez is lehetséges kompromisszum – a tagságot vállaló kormánnyal kibővülő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak kell szerepet adni.

    A közszférára vonatkozó munkajogi szabályváltozások nem bíztatóak a kompromisszum szempontjából. A jogkorlátozás, a szakszervezeti lehetőségek radikális és kedvezőtlen átalakítása nem azt jelzi, hogy van reális lehetősége a megegyezésnek. A közszolgálatok területén már súlyosabb korlátok léteznek – tagdíjlevonás megszüntetése, kötelező kamarai tagság a rendvédelmemben és a közigazgatásban – mint amelyek várhatóak az Mt. július 1-jei életbelépésével a versenyszférában.

    Ezzel sincs semmi baj? Van, méghozzá súlyos. A jogkorlátozó visszalépés a közszolgálati és versenyszférás munkajog ilyen típusú elkülönülése diszkrimináció, ezért ellentétes az Alaptörvénnyel és súlyosan sérti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányát.

Szerző: LáVa

Forrás: SZEF.hu