Az FRSZ Viviane Reding asszonyak, az Európai Bizottság alelnökének

BE-1049 Brüsszel
B e l g i u m

Tisztelt Alelnök Asszony!

Tavaly június hónapban megkereséssel fordultam Önhöz, melyben felhívtam a figyelmét arra, hogy a magyar Országgyűlés olyan törvény elfogadására készül, mely az Európai Unió Alapszerződésében és Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogelveket és emberi jogokat megsértve, mintegy 600 ezer ember nyugellátását fogja megvonni.

    Válaszában Ön kifejtette, hogy a Bizottság semmilyen politikai nyilatkozatot nem tehet az egyes tagországok alkotmányozási folyamatával kapcsolatban, ugyanakkor „támogatja az egyes tagországok szociális biztonság terén tett intézkedéseit, de nem érinti azok jogát arra, hogy szociális ellátórendszereiket maguk határozzák meg."

    Az Európai Bizottság tisztségviselői az elmúlt időszakban mégis több alkalommal aggodalmukat fejezték ki a Magyarországon zajló alkotmányozási folyamattal és az alaptörvényhez szorosan kapcsolódó, ún. sarkalatos törvényekkel kapcsolatban. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény elfogadása kapcsán írt levelet miniszterelnökünknek az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso úr. Mindezeken túl az EB több eljárást indított Magyarországgal szemben, például a távközlési cégekre és a bankokra kivetett különadók európai normákkal való összhangjának vizsgálata céljából.

    Európai Polgárként bízunk benne, hogy az EB számára nem csak a pénzintézetek és a multinacionális vállalatok jogos érdekei fontosak, hanem a saját Alapszerződésében és Alapjogi Chartájában foglalt azon rendelkezések is, melyek az uniós polgárok, köztük a magyar emberek jogait és jogos érdekeit részesítik védelemben! Úgy gondoljuk, hogy ezen normák betartására és tagállamokkal való betartatására az EB-nek ugyanakkora figyelmet kell fordítania, mint a pénzügyi szervezetek jogos érdekeit védő szabályokéra.

    Fentiekre figyelemmel fordulok ismételten Önhöz és kérem, hogy szíveskedjen megvizsgáltatni az alábbi törvények uniós jognak való megfelelőségét:

    1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvény több százezer ember nyugdíját vonta meg, vagy alakította át a jövőben bármikor megvonható szociális ellátássá.

    Tette mindezt úgy a kormányzó párt, hogy még a 2012. január 01-jén hatályba lépett, saját maga ága által elfogadott új Alaptörvényt is módosítania kellett annak érdekében, hogy megteremtse az említett törvények alkotmányosságának látszatát. Ráadásul az érintettek jelenleg Magyarországon nem is remélhetnek jogorvoslatot sérelmükre, mivel azt az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény szintén tavaly történt módosításával a kormányzat gyakorlatilag kizárta!

    Mindezek következtében a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak elárasztották felülvizsgálati kérelmeikkel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát. A Tisztelt Bíróság azonban csak egyedi ügyekben hozhat döntést, az államot azonban - az EU-val ellentétben - nem kötelezheti a törvények módosítására vagy visszavonására. Ráadásul az érintettek többségének nincs is lehetősége a nemzetközi bíróság segítségét igénybe venni.

    2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiben foglaltakkal ellentétesen korlátozta a fegyveres és rendvédelmi szerveknél működő szakszervezetek jogait.

    A törvény az ILO egyezményekben foglaltakat megsértve szűkítette a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt, megszűntette a szakszervezeti tagok továbbképzését szolgáló rendkívüli szabadságot és a munka világában működő szakszervezetekhez képest negatívan diszkriminálja a fegyveres és rendvédelmi szakszervezeteket. A törvény létrehozta a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnevezésű „szakmai, érdekképviseleti" köztesületet és azt olyan jogokkal ruházta fel, melyeket az európai jogrendszerben klasszikusan csak a szakszervezetek gyakorolhatnak. A törvény ráadásul a fegyveres és rendvédelmi szervek valamennyi munkavállalóját, beleértve a hivatásos állományba nem tartozókat is tagságra kötelezte. A törvény kétséget kizáróan a fegyveres és rendvédelmi szféra szakszervezeteinek ellehetetlenítésére irányul!

    Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a magyar Országgyűlés a kifogásolt törvények mindegyikét tavaly decemberben fogadta el úgy, hogy azok 2012. január 01-jével hatályba is léptek, így az érintettek számára mindössze néhány nap vagy hét maradt az új szabályok alkalmazására való felkészülésre.

    Mindezek véleményünk szerint ellentétesek az Európai Unió alapdokumentumaival és az Európai Unió Bírósága által következetesen alkalmazott egyetemes jogelvekkel. Ezek közül is különösen a jóhiszeműség, a jogbiztonság, valamint a visszaható hatály tilalmának és a szerzett jogok védelmének elveit sértik a magyar törvények, továbbá egyes esetekben súlyos tulajdonjogi sérelmeket is okoznak!

    A kifejtettek alapján kérem szíveskedjen ügyünket az Európai Bizottság elé tárni és megtenni az egyéb szükséges intézkedéséket, a jogsérelmet szenvedett magyar uniós polgárok védelmében!

    Tájékoztatom, hogy Önnek címzett levelemet szakszervezetünk honlapján közzétesszük.

    B u d a p e s t, 2012. január 10.

Tisztelettel:

PONGÓ GÉZA főtitkár sk.

Forrás: FRSZ.hu