Nyugdíjszabályok - tajékoztató

Figyelemfelhívás a nyugdíjszabályok és a nyugdíj melletti vállalkozás szabályaira

    Alapvető szabály, hogy 2012 évtől nem lehet korhatár előtti öregségi nyugdíjat megállapítani. A korábban megállapított nyugdíjak ezzel párhuzamosan átalakulnak „korhatár előtti ellátássá”, illetve „szolgálati járandósággá”, azaz nem minősülnek nyugdíjnak. Ebben az „ellátásban”, vagy „járandóságban” részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak.

    A társadalombiztosítási törvény szerint csak a saját jogú öregségi nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjra jogosult lehet kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó. Ebből az következik, hogy 2012 január 1-től akik eddig bármilyen jogcímen korhatár előtti nyugdíjasként vállalkoztak kvázi főállású vállalkozóvá válnak. Ezt a státuszukat őrzik mindaddig, amíg el nem érik az öregségi korhatárt és igazolni tudnak legalább húsz év szolgálati jogviszonyt.

    Némi ellenszolgáltatást jelent, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó könnyített terhei csak az évenkénti járulékbefizetés mértékének 0,5% százalékával tesz lehetővé nyugdíjemelést külön kérésre, addig a teljes járulékfizetés szolgálati idő „szerző” is, amennyiben az érintett legalább 365 nap tevékenység után fizette a járulékokat.

    Ezek a változások halmozottan érintik az EVA hatály alatt működő vállalkozókat. Egyrészt az EVA mértéke megnőtt 30%-ról 37%-ra, másrészt a nyugdíjkorhatárt be nem töltött eddigi vállalkozók terheiket a teljes EVA alap után kell, hogy megfizessék a jövő évtől, míg a kiegészítő tevékenységet folytatók, csak az EVA alap 10%-a után mint ahogy eddig is tették. Véleményem szerint azt egyáltalán fontolóra venni, hogy maradjon e valaki EVÁ-s vállalkozó, csak a kiegészítő tevékenységet folytatóknak érdemes.

    Ezekben a kérdésekben mindenkinek egyedileg kell a helyzetét megvizsgálni és értékelni, mert a változások sokrétűsége miatt nagyon nehéz általános tanácsokat adni, főleg ha még az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért „ellátást”, illetve „járadékot” kapó vállalkozó elérhető jövedelemkorlátait (a minimálbér 18 szorosa) is figyelembe vesszük.

    Célszerű áttanulmányozni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság témában megjelent mellékelt tájékoztatóit is.

***

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

    Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.

    E törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj

- az előrehozott öregségi nyugdíj,
- a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- a korkedvezményes nyugdíj,
- a bányásznyugdíj,
- a korengedményes nyugdíj,
- az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
- a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
- az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
- az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj.

    (Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is, a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokról azonban külön tájékoztató készült.)
Az öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

    I. Az 1949. évben vagy azt megelőzően született, a felsorolt nyugellátások közé tartozó nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.

    Azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőknek, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.

    II. Az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.

    Az 1950. évben vagy azt követően született személyek közül eltérő rendelkezés vonatkozik:

    1.) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre;
Esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás hivatalból továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó öregségi nyugdíj havi összegét - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével történő növelést megelőzően - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.

    2.) azokra a bányásznyugdíjban részesülőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek kizárólag föld alatti munkakörben szerzett, a vonatkozó jogszabályban meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal;

    Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani a bányásznyugdíjat.

    3.) azokra az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülőkre, akik nyugellátásra való jogosultsága a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységen alapul.

    Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat.

    Amennyiben az érintettek - ideértve az eltérő rendelkezések hatálya alá tartozókat is - az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak, arra a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

    Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.

    III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha

- a jogosult meghal,
- a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
- a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
- a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
- a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha

    a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy

    b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

    IV. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a személyi jövedelemadóval történt csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)

    Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti. Esetükben a 0,5-os mértékű nyugdíjnövelés megállapítására - kérelemre - 2011. december 31. napjától, ha a keresőtevékenység a 2011. év folyamán megszűnt, akkor a megszűnést követő naptól kerül sor.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

***
 

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

    Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

    E törvény alkalmazásában korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is.

    I. 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az 1954. évben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét.

    Ha a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

    [A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) a törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.]

    II. 2012. január 1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben hivatalból szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani a társadalombiztosítási öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §] figyelembevételével.

    A szolgálati járandóság ily módon csökkentett összege nem lehet alacsonyabb a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékánál, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege - a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével - ezt az összeget meghaladta.

    Nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha

    - a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították,

    - a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj - a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével - nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy

    - a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.
Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

    Nem vonatkoznak ezek a rendelkezések azokra a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel, esetükben a szolgálati nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.

    III. 2011. december 31-ét követő kezdő naptól szolgálati járandóságra jogosult az a személy,

    1. akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,

    2. aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy

    3. aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

    Az 1. és 3. pontban meghatározott esetben a szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak megfelelő alkalmazásával és a személyi jövedelemadó mértékével történő csökkentéssel kell megállapítani azzal, hogy ahol a rendelkezések

    - a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a szolgálati járandóságnak a személyi jövedelemadó mértékével történő csökkentés nélkül számított, megállapításkori havi összegét,

    - a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdő napját megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért
kell érteni.

    A 2. pontban meghatározott esetben megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnak a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegével azzal, hogy ahol a rendelkezések

    - a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a 2011 decemberére járó a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj havi összegét,

    - a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdő napját megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért
kell érteni.

    Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

    IV. A szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

    Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.

    A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell,

    - ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekezdése, 264/C. § (1) bekezdés c) pontja vagy a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi (a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését),

    - azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül,

    - ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt

    a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, vagy

    b) öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. § (2) bekezdés] bűncselekményt
követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

    A szolgálati járandóság folyósítását

    - ha a jogosult már a szolgálati járandóságot megállapító határozat jogerőre emelkedésekor az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, a szolgálati járandóság kezdő napjától,

    - egyéb esetben a szüneteltetési oknak a nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától
kell szüneteltetni.

    A szüneteltetési ok esetleges fennállását a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból vizsgálja.

    A szolgálati járandóság megszűnik, ha

    - a jogosult meghal,

    - a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

    - a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

    - a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti,

    - ha a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

    V. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (A szolgálati járandóságban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)

    Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.

    VI. A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig - annak folyósítása nélkül - meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki

    - 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,

    - 1955. évben vagy azt követően született, és

    - a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet.

    Azoknak, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől továbbfolyósítani.

    VII. A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni.
Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

***
 

TÁJÉKOZTATÓ a korhatár előtti ellátásról, az átmeneti bányászjáradékról és a balettművészeti életjáradékról

    Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

    I. 2011. december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra jogosult

    1. az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,

    2. az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

    3. az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,

    4. az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

    5. az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

    6. az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes nyugdíjra vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára jogosult lett volna, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

    A korkedvezményre jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van, egyéb esetben 2012. december 31-éig szerzett.

    A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani. Az 1., a 2. és a 6. pontban említett esetekben a korhatár előtti ellátás kiszámított összegét a Tny. meghatározott szakaszainak megfelelően csökkenteni kell.

    A korhatár előtti ellátást a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. A korhatár előtti ellátást a Tny. 62. §-a szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

    A korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

    Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    A korhatár előtti ellátás folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

    A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha

- a jogosult meghal,
- a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
- a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
- a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
- a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha

    a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy

    b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

    Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátást öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)

    Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.

    II. A 2011. évi CLXVII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt a következő rendelkezésekkel egészítette ki:

    Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki

    - bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

    a) legalább huszonöt év, a Tny. szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

    b) legalább 5000 - a Tny. szerint szolgálati időként figyelembe vehető - műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

    - az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

    - azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

    - azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

    Az átmeneti bányászjáradékot a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

    Az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

    III. A 2011. évi CLXVII. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényt az alábbi rendelkezésekkel egészíti ki:

    Balettművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki

    - a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

    - legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,

    - az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

    - azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

    - azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

    A balettművészeti életjáradékot a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

    A balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

***