MKKSZ: Mi tárgyaltunk!

Az MKKSZ szociális szférát képviselő tárgyalódelegációja (Boros Péterné MKKSZ főtitkár, Varsás Éva SZB titkár, Kovács Etelka Valéria megye titkár, Konyhásné Nagy Ágnes SZB titkár, Blokker Imre SZB titkár) 2013. július 31-én Fülöp Attila helyettes államtitkár (Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság) meghívására érdekegyeztető tárgyaláson vett részt az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az MKKSZ korábbi jelzéseit figyelembe véve közel két órán keresztül tárgyaltak az alábbiakról:

• Az MKKSZ képviselői megköszönték a minisztérium helyettes államtitkárának, hogy sorra került az érdekegyeztető tárgyalás, és kifejezték, hogy szeretnék ennek a rendszerességét kialakítani. Vállalták, hogy szakmai érdekképviseleti fórumra invitálják a minisztérium kompetens képviselőjét, melynek témáját a kölcsönös probléma feltárás és a megoldás szemlélete vezérelte.
• Az MKKSZ képviselői tájékoztatták Helyettes Államtitkár urat a szociális szférában dolgozó kollégák egzisztenciális problémáiról. Az itt dolgozók az ország mostohagyermekei, elszegényedő foglalkozói kör. Anyagi, erkölcsi megbecsülésükről sohasem hallani. Terheik arányosan nőnek anyagi ellehetetlenülésükkel, működési költségeik csökkenésével. Szégyenletesen alacsony bérük mellett megszűnt minden béren kívüli juttatás. Feszültséget teremt az intézményekben, hogy a közalkalmazotti bértáblában összecsúszott a szakmunkás minimálbér a főiskolát végzettek bérével, természetesen nem a szakmunkás bér a magas.
• A delegáció résztvevői a szociális dolgozók áldozatos munkájának és az ellátott munkaterheknek megfelelő bérezés bevezetésére tettek javaslatot. Megfogalmazták, hogy rendezni kell a cafetériát és a béren kívüli juttatásokat is egységesíteni a közszolgálatban.
• Igazságtalan az intézmények differenciált állami támogatása. Ma már nem csupán a krízis problémák megoldása során, hanem az általános viszonyok (bér, munkateher, munkakörülmény, bizonytalanság miatt is nőttek a lelki és idegi terhek, ami egészségromboló). A folyamatos és magas szintű stressz, a kiégés veszélye miatt szükségesnek látják a rekreációs szabadság biztosítását.
• Az MKKSZ delegáció üdvözölte, hogy a szakmai képzés illetve az új ismeretek és kompetenciák megszerzésének lehetőségeként a kormány a Széchenyi terv részeként biztosítja ennek kereteit.
• A munkaterhek csökkentése érdekében át kell tekinteni a létszám helyzetet.
• Rendezni szükséges a pótszabadság és a kedvezményes nyugdíjazás kérdését.
• Az Erzsébet-program szociális szakmára történő kiterjesztését szükségesnek látják.
• Javasolják a házi gondozásban dolgozók a védőnőkhöz hasonlóan kapjanak területi pótlékot.
• A nevelési tanácsadók szolgáltatásait közelíteni kell a Családsegítő Szolgálatokhoz a hatékonyabb munka érdekében, hiszen például a pszichológusok munkája mindkét területen segíthetné az eredményesebb munkavégzést.
• A KENYSZI-vel (Központi Elektronikus Nyilvántartás Szolgáltatást Igénybevevők) kapcsolatos probléma: ha bejön egy ügyfél, és több szolgáltatást vesz igénybe a család segítő szolgálatnál nem lehet regisztrálni csak egy szolgáltató igénybevételére.
  Idős beteg hozzátartozó otthon ápolására, családban tartásnak elősegítésére az adókedvezmény biztosítását javasolták kialakítani ugyanúgy, mint azt a beteg gyermekek esetében már alkalmazzák.
• Integrált, komplex intézmény esetén a szociális munkások egészségügyi intézményben való alkalmazását törvény nem írja elő, és fordított helyzetben is csak az egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 60/2003. (X.20.) ESZCSM Rendelet mellékletében jelölik ezt meg mint „szükséges” szolgáltatást. Ugyanakkor a szociális munka területe sem engedheti meg, hogy szakmai protokollok, koncepciók nélkül működjön, hiszen egyébként a szociális teamnek egyenrangú tagjai.
  A szociális szakemberek egyenrangú munkatársai (kompetencia határok tekintetében) az egészségügyi szakembereknek mind a kezelésnél, mind a gondozásnál, mind a népegészségügyi programok kialakításánál, megvalósításánál.
• A szociális szférában, tartós bentlakásos, szakosított intézményben dolgozó, egészségügyi végzettséggel rendelkező, ápolási feladatot ellátó szakember, aki tagja az Egészségügyi Kamarának is, fizeti a tagdíjat mindkét irányban, kötelezik mind a szociális, mind pedig az egészségügyi továbbképzésre, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók bérrendezésénél nem vették őket figyelembe. Így a szociális szakmában lévő dolgozók erkölcsi- anyagi megbecsülése nem értelmezhető.
• A szociális szakma képviselői szerint a nyolc általános iskolai végzettség bemeneti feltétellel indított szociális gondozói tanfolyamok nem adják meg a szükséges szakmai tudást, javasolják ezen képzési forma áttekintését, megszüntetését.
• A szociális szférában dolgozók alkalmassági vizsgálatát szükséges lenne kibővíteni pszichológiai vizsgálattal is. Jó lenne, ha csak arra alkalmas személy végezhetne ilyen munkát, hiszen emberi sorsok múlnak rajta.

A Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság képviseletében tárgyaló helyettes államtitkár a delegáció által megfogalmazott problémákra pozitívan reagált. Fülöp Attila elmondta, hogy a szociális terület pénzügyi lehetőségeit is behatárolja a fenntartható költségvetési politika biztosítása. Kiemelte azonban, hogy a kormányzat és a szakterület döntéseinek eredményeképpen több segítő kezdeményezésre került sor az elmúlt években, főként a tárgyi feltételek és a munkakörülmények javításában történt előrelépés. Az Új Széchényi Terv keretében 7 milliárd forint kiegészítő támogatásra lehet pályázni a bentlakásos szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítésére, továbbá megkezdődött a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó nagy létszámú fogyatékos intézmények kitagolása első körben 6 helyszínen közel 6 milliárd forint értékben. Az Erzsébet-program keretében közel 500 millió forint támogatás jutott a szociális intézményekben dolgozók üdültetésére. A nevelőszülői jogviszony 2014-től foglalkoztatási jogviszonynak minősül. 2011-től évi 95 millió forint többlettámogatást kapnak az autista lakóotthonok; és nagymértékben javítja a munkakörülményeket a bentlakásos intézmények számára eljuttatott közel kétezer ágy.

A szociális ellátórendszer átalakításával, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásával a szociális szolgáltatások hatékonyabbá és átláthatóbbá válnak, a KENYSZI rendszer bevezetése pedig az első lépés a tényleges feladatfinanszírozás irányába, amely már rövid és középtávon is igazságosabbá teszi a normatív finanszírozást.

Fülöp Attila a bérezéssel kapcsolatban arról tájékoztatta a tárgyalópartnereket, hogy az államtitkárság hosszú távon fenntartható megoldási lehetőséget keres, ehhez azonban a 2013. január 1-jén nagymértékben átalakított szociális ellátórendszer tapasztalataira is szükség van. Megköszönte a szociális területen dolgozó munkavállalók áldozatos munkáját és jelezte, hogy a rendszer hatékonyságára vonatkozó javaslatokat korábban is szívesen fogadta és a jövőben is nyitott a szakterület módosítási javaslataira.