Tavaly kissé csökkent az EU-s foglalkoztatottsági ráta
Eurostat:
Részletek
Megjelent: 2014. máj. 19. hétfő, 15:22
Írta: Szakszervezetek.hu
Kissé csökkent, a 2012-es 68,4 százalékról 2013-ra 68,3 százalékra változott a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája az Európai Unióban (EU) - szerepelt az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak hétfői közleményében.
Az Eurostat szerint az elmúlt évtizedben egyértelmű trendek mutatkoztak a 20-64 évesek foglalkoztatottságának alakulásában. 2002-től 2008-ig stabil növekedés volt, a foglalkoztatottság 2008-ban elérte a 70,3 százalékot.
A gazdasági válság kitörésével 2009-ben egy nagy csökkenés következett (68,9 százalékra esett az arányszám), és azóta folyamatosan romlik a foglalkoztatottság. A mutató most megközelítőleg nyolc és fél évvel ezelőtti szinten van, és egyre kevésbé valószínű, hogy sikerül teljesíteni az „Európa 2020” stratégia vállalását, hogy hat éven belül 75 százalékra emelkedjen a mutató.
A 2013-as európai munkaerő felmérés (LFS) adatait alapul vevő kutatás szerint az egyes tagállamok eltérő pályán mozogtak a 2002-2013-as időszakban. Egyedül Németországban és Máltán nőtt szinte folyamatosan a foglalkoztatottság, míg Portugália volt az egyetlen ország, ahol szinte folyamatosan csökkent.
2013-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája 77,1 százalék volt Németországban, 74,9 százalék Nagy-Britanniában, 69,5 százalék Franciaországban, 65,6 százalék Portugáliában és Lengyelországban, 63,9 százalék Romániában, 63,2 százalék Magyarországon és 53,2 százalék Görögországban.
Az Eurostat felmérése szerint a 20-64 éves korosztályhoz képest jelentős eltérések vannak, ha csak az 55-64 éves korosztályt vizsgáljuk. Ebben a korcsoportban a 2002-es 38,1 százalékról 2013-ra 50,1 százalékra nőtt a foglalkoztatottság aránya, és még a válság se tudta megakasztani ezt a kedvező folyamatot.
Természetesen ezt az idősebb korcsoportot illetően is vannak eltérések a tagállamok között. A legmagasabb a foglalkoztatottsági ráta Svédországban (73 százalék), szintén jók a német (61,5 százalék) vagy a dán adatok (60,8 százalék), de például Magyarország (36,9 százalék) és Lengyelország (38,7 százalék) le van maradva.