Szakszervezetek.hu

Munkajogi morzsák pályakezdőknek

 
A munkaerőpiacra lépés előtt álló fiatalokat számos kérdés foglalkoztathatja a munka világával kapcsolatban, hiszen a szabadabb egyetemi és főiskolai mindennapokból egy sokkal kötöttebb világba kerülnek, ha munkába állnak. Az ösztöndíj és a szülői támogatás után megélhetésük alapját a munkával megszerzett keresményük fogja képezni. Tapasztalat nélkül, a megfelelő információk és tájékozottság hiányában, valamint a munkáltatói igényeknek általában kiszolgáltatva, pályakezdőként komoly hátrányok, sérelmek érhetik őket. Egy egyetemi karriernapon elhangzott kérdésekből szemezgetve adott ízelítőt a munkajog.hu arról, hogy a pályakezdő fiatalok mire kíváncsiak leginkább a munkajog világából.

   A munkáltatót és a munkavállalót egyaránt terhelő tájékoztatási kötelezettség körében a gyakorlatban a legtöbb probléma azzal kapcsolatban merül fel, hogy hol az a határ, ameddig a munkáltató érdeklődhet, információkat kérhet, illetve a munkavállaló köteles a rá vonatkozó tényekről, körülményekről tájékoztatást adni.
 
   Ez a kérdés érdekelte azt a fiatalt is, aki epilepsziás megbetegedésben szenved, de gyógyszeres kezeléssel teljesen tünetmentes. Irodai munkakörben szeretne elhelyezkedni, de tanácstalan, hogy köteles-e a betegségéről beszámolni a munkáltatónak, és ha igen, mikor kell ezt megtennie (már az állásinterjún, vagy csak munkába állást követően, a munkaviszony elején). Továbbá tartott attól is, hogy érheti-e őt betegsége miatt bármifajta retorzió, hátrányos megkülönböztetés. A válasznál a tájékoztatási kötelezettség, mint munkajogi alapelv törvényi meghatározása a kiindulópont, ugyanis a felek olyan tényről, adatról, körülményről kötelesek tájékoztatást adni, amely a munkaviszony létesítése, a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
 
   Másrészt a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkára alkalmazhatja, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Tehát, ha az adott munkakör munkavégzési körülményei negatívan hatnak az epilepsziás megbetegedésre, vagy ha a betegség az adott munkakörhöz megkövetelt egészségügyi alkalmasságot kizárja, akkor egyrészt a munkáltató köteles tájékoztatást adni a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi követelményekről, és tájékozódni e körülményekről, másrészt a munkavállaló sem hallgathatja el betegségét.
 
   Legkésőbb azonban a munkáltatót kötelezően terhelő munkaköri alkalmassági vizsgálatkor fény derül a munkavállaló betegségére, hiszen a vizsgálatot végző orvos a jogszabály által rendszeresített munkavállalói egészségügyi törzslap kitöltéséhez feltérképezi a munkavállaló betegségeit. Ha a munkavállalót betegsége miatt indokolatlan és hátrányos megkülönböztetés éri, akár közvetett módon, az az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti.
 
   Egy másik pályakezdő épp a próbanapjáról érkezett. Bár tisztában volt vele, hogy ez jogellenes, és hogy képességeinek, az adott munkakörre vonatkozó alkalmasságának munkáltatói felmérésére jogszerű intézményként a próbaidő szolgálna, de azt is közölte, hogy jelenlegi helyzetében nincs más választása.
 
   Beszámolt arról, hogy ilyen és ehhez hasonló tiltott intézmények bevállalása nélkül a legtöbb potenciális munkáltató szóba sem áll vele. Pedig a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás esetén a jog is a munkavállalót védi. A munkaszerződés írásba foglalásának elmaradása miatt, amely kötelezettség a munkáltatót terheli, a munkaviszony érvénytelenségére a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat, és bírósághoz fordulhat.
 
   Ha a munkáltató nem küszöböli ki az érvénytelenség okát, és nem foglalja írásba a munkaszerződést, köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni és a munkavállalónak a munkáltatói felmondás esetén járó távolléti díjat megfizetni (a rövid tartamú foglalkoztatás miatt a végkielégítés fizetésének kötelezettsége nem merül fel). Továbbá a munkáltatóra egy munkaügyi ellenőrzés során ezen szabályszegés miatt súlyos hátrányos jogkövetkezmények is várnak (munkaügyi bírság, állami támogatásokból való kizárás). A pályakezdő fiatal találkozott már olyan munkáltatóval is, aki a 3 hónap próbaidőt is próbanapként kezelte, tehát a foglalkoztatásra munkaszerződés és adóhatósági bejelentés nélkül került sor.
 
   További problémaként számolt be arról, hogy pályakezdőként gyakran találkozik azzal a munkáltatói ajánlattal, hogy a munkaszerződésben a felek a mindenkori kötelező legkisebb munkabért határozzák meg alapbérként, és a munkáltató ezen összeg után fizeti meg a közterheket, ugyanakkor a tényleges munkabér minimálbéren felüli részét – amely magas képzettséget igénylő munkakörökben pályakezdőként is gyakran még egyszer ekkora összegre rúg – a munkáltató „zsebbe fizeti”. Ezen különbözeti összeg után tehát a munkáltató a járulékokat és az egyéb közterheket, a munkavállaló pedig a személyi jövedelemadót nem fizeti meg.
 
   Munkajogi szabályt nem szeg a munkáltató, hiszen alapbérként a kötelező legkisebb munkabért megfizeti. Viszont a munkajogban is számos kihatása lehet a szerződésben rögzített és a ténylegesen fizetett munkabér közötti különbségnek, hiszen például a távolléti díj vagy a táppénz összege a munkaszerződésben szereplő alapbér alapulvételével kerül kiszámításra. Ugyanakkor számos tényleges társadalombiztosítási és adójogi szabályszegés történik, amely nemcsak a munkáltatóra, de a munkavállalóra nézve is szankciókkal járhat. 
 
   Természetesen nem képezi vita tárgyát, hogy pályakezdőként tapasztalat és gyakorlat nélkül, sokkal nehezebb elnyerni egy állást. Azonban nem lehetetlen, sőt a jogszabályi előírásokat betartva is lehetséges. Ezen felül hosszú távon minden bizonnyal kifizetődőbb egy olyan munkáltatóval való együttműködés, aki már a kezdetekkor fair módon jár el.
 
Forrás: munkajog.hu