Szakszervezetek.hu

Ötből négy magyar nem tudna kifizetni egy temetést

Több mint két és fél havi nyugdíj összegébe kerül hazánkban átlagosan a temetkezés, de jelentősek az eltérések a temetés módjától és helyszínétől függően - derül ki a CIG Pannónia Kegyeleti Indexéből. A biztosítótársaság kutatása szerint a lakosság négyötödének okozna anyagi problémát a búcsúztatás költségeinek teljes körű finanszírozása. A válaszadók 12 százaléka egyáltalán nem tudna pénzt fordítani erre a célra. Főként a falun élők számára jelentene nagy terhet, akik az országos átlagnál nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a temetkezés költségeiről mindenkinek saját magának kéne gondoskodni.

   Első alkalommal publikálta a CIG Pannónia a Kegyeleti Indexet, amelynek értéke 2,6, amit azt fejezi ki, hogy egy magyarországi temetkezés átlagos költsége 2,6-szorosa az öregségi nyugdíj átlagának. Az Kegyeleti Index a temetkezés módjától függően nagy változatosságot mutat: koporsós temetés esetén az index országos értéke 3,2, hamvasztásos temetésnél pedig 2,1. Földrajzilag is jelentősek az eltérések: a Közép-Magyarországi régióban több mint 1 havi átlagnyugdíjjal magasabbak a koporsós temetkezés költségei, mint a Dél-Dunántúlon.

  Az Kegyeleti Indexhez kapcsolódóan a CIG Pannónia kutatást is készíttetett, amely szerint a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy milyen nagyságrendű kiadással jár a temetkezés. A megkérdezettek közel kétharmada gondolja, hogy annak költsége meghaladja a 250 ezer forintot. A válaszadók 80 százalékának okozna anyagi problémát, ha egy közeli hozzátartozója gyászszertartásáról neki kellene gondoskodnia.

  Megoszlanak arról a vélemények, hogy kinek kell a búcsúztatáshoz szükséges anyagi feltételeket biztosítania. Bár a legtöbb válaszadó a közeli hozzátartozók felelősségének tartja, 46 százalék szerint erről mindenkinek saját magának (is) kellene gondoskodni, hogy a rokonoknak ne okozzon anyagi problémát. Ez a vélekedés főként az idősebb, 50-75 éves korosztály és a falusiak körében magas.

   A magyarok 12 százalékának nem lenne pénze arra, hogy hozzátartozója temetkezéséről gondoskodjon. A válaszadók közel 70 százaléka az anyagi lehetőségének megfelelő, ésszerű árakra törekedne ebben az estben. Csupán 5% válaszolta azt, hogy a lehető legolcsóbb megoldásokat választaná. Csekély azoknak az aránya is, akik akár anyagi lehetőségeiknél is nagyobb terhet vállalnának. Utóbbi csoportban felülreprezentáltak a falun és vidéki városokban élők, valamint a 30 és 49 év közöttiek.

   A válaszadók 43 százaléka nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy halála esetén hogyan adják meg számára a végtisztességét. A válaszadók negyede viszont aggódik emiatt: 7 százalék nem tudja, ki gondoskodik a temetéséről, 18 százalék pedig tart attól, hogy hozzátartozói nem tudják finanszírozni a költségeket.

   Jóval többen aggódnak amiatt, hogy váratlan haláluk esetén milyen anyagi körülmények között élnek majd szeretteik. E csoporton belül jelentős arányt képviselnek azok (a csoport egyharmada), akik adósságot is hagynak szeretteikre. A válaszadók csupán 11 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelően gondoskodott hozzátartozói anyagi biztonságáról. E csoport kétharmada életbiztosítást kötött, 50 százalékuk megtakarítást és szintén 50 százalékuk ingatlant (is) hagyna örököseire.

  „Bár a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy problémát okoz a temetkezés költsége, az ezzel kapcsolatos aggodalmakat sokáig igyekeznek elhessegetni. Az 50 feletti korosztály esetében már határozott igényt látunk arra, hogy a szeretteiket megkímélve az anyagi terhektől, még életükben gondoskodjanak a temetés költségeiről. Az ő esetükben olyan kegyeleti életbiztosítás lehet az optimális választás, amellyel nem csak a temetéssel járó költségek és az ügyintézés terheit vehetik le a hozzátartozók vállairól, de a hagyatékról is gondoskodhatnak.” – mondta el Rittinger Tamás, a CIG Pannónia igazgatója. (OPH)