Szakszervezetek.hu

Munkaviszony helyreállítása jogellenes megszüntetés után

A jogellenes munkaviszony megszüntetés azzal járhat, hogy a bíróság a munkavállaló további foglalkoztatására kötelezi a munkáltatót. Ezt ugyan csak kivételes esetekben kérheti a munkavállaló, ám ha minden törvényi feltétel fennáll, a munkaviszony helyreállítása kötelező. De mi a helyzet, ha a munkáltató képtelen munkát adni a visszatérő pernyertes munkavállalónak? – olvasható a munkajog.hu oldalán.

   A Munka törvénykönyve a munkaviszony helyreállítását csak igen szűk körben, a legsúlyosabb jogsértések esetén teszi lehetővé (pl. felmondási tilalmak megszegése, diszkrimináció). A munkaviszony helyreállítására mindig csak a munkavállaló kérelmére kerülhet sor. Ha viszont e kiemelt jogsértések esetén a bíróság megállapítja a munkaviszony jogellenes megszüntetését, és a munkavállaló kérte a jogviszony helyreállítását, a bíróság minden esetben eleget tesz ennek a kérelemnek.
 
   A munkavállaló visszahelyezéséről rendelkező ítélet sokszor lehetetlen feladat elé állítja a munkáltatót. A további foglalkoztatás ugyanis akkor is kötelező, ha ennek gyakorlati feltételei nyilvánvalóan hiányoznak. Például, a munkáltató idő közben megszüntette az adott tevékenységét, vagy bezárta a telephelyet, ahol a munkavállaló dolgozott.
 
   A munkavállaló oldalán is számos olyan körülmény merülhet fel, ami miatt nem lehet őt tovább foglalkoztatni. Például, a munkavállalót a bíróság eltiltja a közügyektől, vagy az adott foglalkozás gyakorlásától. Ilyen helyzetben a munkáltatónak lényegében a között kell választania, hogy a büntetőbíróság ítéletét szegi meg, vagy a munkaügyi bíróságét.
 
   A jogellenes munkaviszony megszüntetést követő visszahelyezés problémájával az Alkotmánybíróság is több határozatban foglalkozott. Kifejtette, hogy az emberi méltósághoz való jogból levezetett perbeli rendelkezési jog nem abszolút érvényű, nem jelenti azt, hogy a munkavállaló a jogsértő módon megszüntetett munkaviszony helyreállítására minden körülmények között, feltétel nélkül igényt támaszthat. (Ezért nem lenne kifogásolható a hatályos megoldás sem, amely csak kiemelt jogsértések esetén teszi lehetővé a visszahelyezést.)
 
   Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos esetekben kifejezetten indokolt a visszahelyezés mellőzése a munkáltató kérelmére. A munkáltató nem kényszeríthető olyan helyzetbe, hogy egy bírói ítélet végrehajtásával más szabályokat kelljen megszegnie. A visszahelyezés a munkáltató alkotmányos jogait is érintheti. Egy bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt munkavállaló további foglalkoztatása a munkáltató jó hírnévhez való jogának sérelmét is felvetheti.
 
  Az Alkotmánybíróság szerint a visszahelyezés mellőzésének lehetővé tételével azon esetek, helyzetek megelőzését kell biztosítani, amelyek folytán az eredeti feltételeiben teljesíthetetlenné vált szerződés alapján létrejött jogviszony fenntartása a munkáltató alkotmányban biztosított jogai és érdekei sérelmét eredményezné. Ugyanakkor az
   Alkotmánybíróság szerint kizárólag a felek közötti bizalmi viszony megromlása, vagy a foglalkoztató intézmény autonómiája, anyagi helyzete nem szolgál elegendő indokul a visszahelyezés mellőzésére.
 
   Meglátásom szerint a kifejtett követelményeknek a visszahelyezést minden esetben kötelezővé tevő hatályos szabályozás nem felel meg. Nagyobb sérelem érheti a munkaviszony helyreállítására kötelezett munkáltatót, mint ami a munkavállalónál jelentkezne, ha más jogkövetkezményt alkalmaznának a munkáltatóval szemben. A helyzet gyakorlati megoldását tekintve, ha a munkaviszony a bírói ítélet ellenére nyilvánvalóan nem folytatódhat, azt a visszahelyezés első napjával a munkáltató – a legtöbb esetben a működésével összefüggő okra alapított felmondással – szükségszerűen meg fogja szüntetni. Máskor az érvénytelenségre alapozott kötelező megszüntetés jöhet szóba. Ezekben az esetekben a jogviszony helyreállítása tehát csak formális.
 
   A visszahelyezés taxatívan meghatározott, minősített jogsértésekhez kötése mellett e szankció alkalmazása a gyakorlatban csak kivételes lehet. Már csak azért is, mert ritka, hogy a hosszú pereskedés után egy munkavállaló visszavágyna ex-munkáltatójához. Ha viszont a jogviszony helyreállítása lehetetlen, a patt helyzet megoldása a további foglalkoztatás elmaradása, azaz paradox módon csak a munkaviszony újbóli megszüntetése lehet.
 
Forrás: munkajog.hu