Szakszervezetek.hu

A borravaló és a hálapénz munkajogi megítélése

 
A munkaviszonyra tekintettel főszabály szerint a munkavállalót a munkáltatótól illeti meg díjazás. Ettől eltérően azonban bizonyos szakmákban a munkabér mellett igen jelentős – nem egyszer azt meghaladó – tételt jelentenek a harmadik személyektől (nem a munkáltatótól kapott) juttatások – írja a munkajog.hu.
 
   Az Mt. kimondja, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. Ezzel gyakorlatilag az Mt. – az adójogi és társadalombiztosítási szabályokhoz hasonlóan – rendezi a borravaló munkajogi helyzetét.
 
     A munkavállaló tehát akkor fogadhat el borravalót, ha azt a munkáltató előzetesen engedélyezte. Az engedélyezésre formakényszert az Mt. nem határoz meg, így arra akár szóban, akár a munkáltatónál már kialakult gyakorlat alapján is sor kerülhet, nem szükséges azt írásba foglalni.
 
   A jogalkotó a díjazás meghatározása során azt igen széleskörűen értelmezi, ugyanis díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. Ide tartozik például a munkáltató partnerétől kapott karácsonyi ajándékcsomag, vagy tiszteletjegy egy sporteseményre.
 
   A munkavállalókat védő garanciális szabály, hogy a munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával ilyen díjazásban részesült.
 
   Így a munkavállaló szokásos borravalója nem „számítható be” a munkabérébe, arra tekintettel a munkavállalót jogszabály, kollektív szerződés vagy munkaszerződés rendelkezése miatt megillető juttatás nem csökkenthető. A munkáltató a borravaló mértékétől függetlenül köteles munkabért fizetni. A szabály garanciális jellegét erősíti, hogy attól sem munkaszerződésben, sem kollektív szerződésben eltérni nem lehet.
 
  Természetesen a fenti szabályok betartása, betarthatósága a gyakorlatban nem feltétlenül vihető át, annak ellenére, hogy a munkáltató a munkavállalót a fenti kötelezettség megszegése esetén az általános szabályok alapján szankcionálhatja.
 
   A munkajogi jogkövetkezményeken túl az Mt. fenti szabálya különös jelentőséggel bír büntetőjogi szempontból is. A hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) ugyanis alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért (vesztegetés elfogadása).
 
   A hálapénz miatt számos értelmezés, álláspont fogalmazódott meg a közelmúltban a fenti tényállással összefüggésben. A polémia elsősorban a jogtalan előny kifejezés pontos értelmezése körül zajlik.
 
   Ehhez szolgálhat „adalékul” a fenti szabály, amely szerint a munkáltató előzetes jóváhagyása nélkül elfogadott hálapénz jogtalan előnynek minősülhet, hiszen jogszabály rendelkezése ellenére fogadja el azt az érintett orvos. Így – munkáltatói hozzájárulás hiányában – akár az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz esetében is felmerülhet a bűncselekmény elkövetése.
 
   A kérdés aktualitását jelzi, hogy a fenti tényállással kapcsolatban a „jogtalan előny” kifejezés értelmezése nem egyértelmű még a Legfőbb Ügyészség számára sem.
 
Forrás: munkajog.hu