Szakszervezetek.hu

A szakmai gyakorlat és a HR

A szakmai gyakorlat minőségét és lehetőségeit tekintve nagyon nagy különbségeket tapasztalhatunk a cégek között a magyar munkaerőpiacon. Számos olyan hely van, ahol a gyakornok bizony csak kávét főzni, fénymásolni vagy postára szaladgálni „jó”, máshol viszont érdemi szakmai feladatokat kap már a gyakornoki karrier kezdetén. Vajon mitől függ mindez? A cég hozzáállásán múlik? Vagy gyakornoka válogatja, milyen lehetőségei adódnak?

Mire jó?

    Amióta a bolognai képzési rendszernek megfelelően zajlik az oktatás, már az alapképzésen kötelező elem lehet a szakmai gyakorlat. Az „igazi” munkahelyeken, valódi munkakörnyezetben eltöltött gyakornoki idő rendkívül hasznos lehet a fiatal számára a feladatok, a munkavégzéshez szükséges eszközök megismerése szempontjából, sőt arra is kiváló, hogy a fiatal megélje, miként kell egy munkavállalónak viselkedni. Senki nem születik ugyanis munkavállalónak, a munkavállalóvá válás egy érési-szocializálódási folyamat, melynek lényege, hogy a különféle szakmai területek jellegzetességeinek megismerése során az egyén megtapasztalja, hogy kompetenciái és vágyai milyen munkajellemzőkkel és követelményekkel állnak harmóniában.

    Ez a harmónia azért fontos, mert dolgozóként csak akkor tudunk elégedettek és egészségesek lenni, valamint jól teljesíteni, ha ez az összhang megvan. Ellenkező esetben a dolgozó alacsony teljesítményére, hiányzások sorozatára, munkahely-elhagyásra és pályamódosításra lehet számítani. Az emberek a foglalkozások különféle jellemzőihez eltérően viszonyulnak, ezért fontos a saját élmény ezzel kapcsolatban.

A cégeknek is megéri

    A gyakornokság hasznos lehet a szervezetnek is. Egyrészt azért, mert a gazdasági válság okán elindult költséghatékony működésmód fontos eleme lehet a gyakornokok kedvezőbb foglalkoztatása. Másrészt ez az időszak felfogható egyfajta próbaidőként, amely során a cég is megismeri a gyakornokot, a gyakornok is a céget. A folyamat végén bármelyik fél egyéb kötelezettség nélkül lezárhatja a folyamatot, hiszen az első szerződés a gyakornokságra köttetik. Ha azonban adott a kölcsönös szimpátia és elégedettség, ebből akár munkaviszony is kialakulhat, mert a cég már megismeri annyira a gyakornokot, hogy nagy rizikó vállalása nélkül tud mellette dönteni.

Érdemes komolyan venni

    A cégek ezen attitűdje miatt a gyakornoknak is érdemes ezt az időszakot egy lehetőségként, és nem csupán kötelező (esetleg rossz) feladatként felfogni. Ha ugyanis a gyakornok ügyes, lelkes, megbízható, akkor nem ritka, hogy a gyakornoki időszak végére állásajánlatot is kap a cégtől. Ma már szinte a versenyképesség záloga, hogy a fiatal már pályakezdőként fel tudjon mutatni gyakorlati tapasztalatot. Különös előnyökhöz juthat azáltal, ha a gyakornoki periódust nemcsak megúszni akarja, hanem valódi feladatokat és felelősséget vállalva látja el gyakornoki munkakörét.

Jár-e érte díjazás?

    A képzések nagy részének beépített eleme napjainkban a gyakorlatszerzési kötelezettség, ezért ezt az időszakot általában a cégek is úgy fogják föl, hogy a gyakorlati lehetőség biztosításával eleve segítik a hallgatót, ezért erre az időszakra díjazást jellemzően nem adnak. Vannak azonban azok a gyakornoki pozíciók, amiket a cégek kifejezetten a hiányzó munkaerő pótlására hirdetnek meg. A gyakornokok díjazásáról a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44 §-ának (3) bekezdése rendelkezik, mely szerint „A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti” Ez tehát azt jelenti, hogy hat hétnél rövidebb gyakornoki időre a szervezet nem köteles fizetni, az annál hosszabbra viszont igen.

    Vannak cégek, amelyek kifejezetten spórolni akarnak a gyakornok révén, emiatt ők egyáltalán nem fizetnek. Ennek következtében ezeknél a cégeknél csak hat hetes periódusokban foglalkoztatják a gyakornokokat. Vannak azonban olyan cégek is, akik már felismerték a gyakornokok foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, és már kezdettől fogva fizetnek, sőt kifejezetten így hirdetik meg a gyakornoki pozíciókat.

Milyen feladatokra lehet számítani?

    Cégenként nagyon változó lehet, hogy milyen feladatokat kap a gyakornok. A gyakornokra jellemzően az egyszerűbb munkaköröket és feladatokat bízzák a cégek, amelyek kevesebb felelősséggel járnak, és kisebb autonómiát is biztosítanak. Az azonban változó lehet, hogy a jellemzően asszisztensi vagy adminisztratív munkakör alapvetően szakmai vagy operatív támogatási feladatokat foglal magában.

    Vannak cégek, ahol a gyakornokot a szakmai hátterétől függetlenül valóban titkárnőként, kisegítőként alkalmaznak, de egyre több helyen jellemző, hogy a támogató feladatkörön belül a gyakornoknak összességében mégis a szakmai háttéréhez kapcsolódó feladatok elvégzésébe van lehetősége bekapcsolódni. Az, hogy a gyakornokot milyen feladatokba vonják be, egyrészt céges döntés, másrészt nagymértékben múlik a gyakornok kompetenciáin és hozzáállásán.

Mit néznek a cégek, amikor gyakornokot választanak?

    Az egyik legfontosabb szempont, hogy a gyakornokjelölt lelkes legyen a lehetőség iránt. Sok cégnél vallják azt, hogy a specifikus feladatokat szinte bárkinek meg lehet tanítani, viszont azt, hogy a hallgató milyen hozzáállással érkezik, mennyire lelkes, felelősségvállaló, nem tudják befolyásolni, holott ezek az egyéni jellemzők sokkal inkább meghatározóak a gyakornok teljesítménye és eredményessége szempontjából, mint a képességek. Ha ez, mint alapfeltétel megvan, akkor természetesen figyelembe veszik a szakmaiságot, a hozzáértést is. Ezeket gyakran mérik is, akár szituációs feladatokon keresztül, akár tesztek segítségével.

    Alapvető skillnek számít ma már az angol nyelv ismerete is, mind szóbeli, mind írásbeli kommunikációs feladatokat kaphat a gyakornok. Fontos továbbá az együttműködésre és a csapatmunkára való készség és hajlandóság leginkább azért, mert a gyakornokokat elsősorban közreműködő, asszisztensi vagy adminisztrációs feladatokra veszik fel első körben, és ezekben a pozíciókban különösen fontos, hogy a gyakornok tudja segíteni a kollégákat, és tudjon velük együttműködni.

Gyakorlati tapasztalat, mint a cv kötelező eleme

    Sok cég csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkavállalókat keres, éppen ezért fiatalon, gyakornokként akkor is érdemes elvállalni a pozíciót, ha a cég ezért nem fizet. Ha ugyanis a cég érdemi feladatokat biztosít a gyakornoknak, az a cv-ben nagyon jól mutat, sőt azt is mondhatjuk, az önéletrajz kötelező elemének tekinthető. Ma már ugyanis, amikor általános trenddé vált, hogy a fiatalok dolgoznak is tanulmányaik mellett, szinte behozhatatlan hátránnyal szembesül az, akinek pályakezdőként nincs gyakorlati tapasztalata.

    Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent el kell vállalni. Érdemes már a gyakorlati hely megválasztásakor egyfajta tudatossággal élni, és olyan helyet választani, amit a fiatal akár első munkahelynek is ideálisnak érez. Ha kis cégnél szeretné elkezdeni a karrierjét, érdemes már gyakornokként is ilyen választani. Ha elsősorban a versenyszféra érdekli, gyakornokként sem érdemes az állami vagy a nonprofit szektorba menni. Mindegyik más lehetőség, más tapasztalat, de a maga nemében fontos és szükséges, mely akár a karrier későbbi alakulása szempontjából is meghatározó lehet.

Forrás: Adó.hu