A postás, a rendőr és a közmunkások

Tankönyvterjesztés 2014

Tavaly debütált – és szerepelt le rögtön alaposan – az állami tankönyvterjesztés. Az oktatási kormányzat és a felelős intézmény, a Kello idén nem akart hibázni: a feladatba bevonták a postát, a rendőrséget, és a közmunkásokat is. Egyelőre azonban maradtak a bakik: a pedagógusok nyári felesleges iskolába rángatása, a határidők csúszása, irreális elvárások. Örkényi helyzetek tanévkezdésre várva.

    „Ott volt a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő” – énekelte Deák Bill Gyula 1983-as lemezén. A dal a tavaly állami monopóliummá erőltetett és mára sokszereplőssé vált tankönyvterjesztésről jutott eszünkbe. (A szereplők: Emmi, Klik, Kello, rendőrség, posta, közmunkások, illetve az iskolák, azon belül a tankönyvfelelősök).

    A tankönyveket a napokban kiszállító teherautókat (a Kello, vagyis a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a Magyar Postát bízta meg a kiszállítással az egész országban) elvileg az iskoláknál a kirendelt közmunkások és rendőrök, a helyi postás, továbbá az adott iskola tankönyvfelelőse, illetve sok helyen a gondnok és az igazgató várja.

    A rendőröknek elvileg az a dolguk, hogy biztosítsák a helyszíneket, ugyanis tavaly állítólag sok iskolánál a parkoló autók miatt nem tudott megállni a teherautó. A helyi postás dokumentálja a tankönyvfelelőssel együtt a csomagok átvételét. A megyei kormányhivatalok korábban levélben utasították az önkormányzatokat, hogy biztosítsanak közmunkásokat a csomagok lepakolásához. Sok iskolába még a tankerület képviselője is kimegy ellenőrizni, de mindenképp bekéri az átadás-átvétel jegyzőkönyveit. A Kello és az iskolafenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Klik tehát nem bíz semmit a véletlenre, forrásaink szerint érezhető a félelem, nehogy megismétlődjön a tavalyi tankönyvkáosz.

    A szereplők pontos feladatáról az iskolák nem kaptak semmilyen leírást, a gyakorlatban van, ahol beszállnak a pakolásba a rendőrök és a postások is, másutt erről szó sincs.

    Az államosítás előtt a tankönyveket különböző vállalkozások szállították ki az iskolákba, amely cégekkel a tankönyvfelelősök meg tudták beszélni, hogy mikor érkezzen a szállítmány, ki pakolja le a csomagokat. A tankönyvfelelősök szerint időnként apróbb hibákkal, de az a rendszer működött. A mostaniról egy pedagógus így nyilatkozott: „28 éve vagyok tankönyvfelelős, de a mai helyzet láttán nem is tudom, hogy sírjak vagy nevessek”.

    A tanárok többsége ráadásul ilyenkor még szabadságon van, tehát a legtöbbjük azt megszakítva megy be az iskolába, hogy a Kello által megadott időben átvegye a súlyos – gyerekenként névre szólóan összeállított – tankönyvcsomagokat.

    Már ha azok megérkeznek időben.

Soknapos csúszás

    Az egyik budai kerületben például az előre, írásban megjelölt időpontban híre-hamva nem volt a szállítóknak. Több órán át várta a teherautót a postás, két rendőr, négy közmunkás, az igazgató, a gondnok és (az amúgy szabadságon lévő) könyvtáros-tankönyvfelelős pedagógus. Hogy a feleslegesen odahívott emberek, főleg a pedagógusok munkaidejét ki fogja kifizetni, az nem világos. Értesítést másnap kapott az iskola, hogy a tankönyveket csak három nap múlva tudják kézbesíteni.

    A várakozás egy cseh filmre emlékeztetett, vagy esetleg egy Örkény-novellára. A rendőrök kaptak az igazgatótól egy labdát, hogy ne unatkozzanak, inkább focizzanak egyet az udvaron, a lerakodáshoz kirendelt közmunkásokat megvendégelték egy-egy üdítőre, ők jól elbeszélgettek, majd sorra tünedeztek el a helyszínről. A postás és az igazgató pedig próbáltak – sikertelenül – tájékozódni, mikor érkezik az autó és hogy a szomszédos iskolák tudnak-e valamit. A kerület iskoláinak legalább a negyede várta – nyilván ők is a felsorolt közreműködőkkel – hiába aznap a postásautót.

    Az önkormányzat a nap végén bejelentette, hogy többet nem tudják nélkülözni a közmunkásokat, így a következő alkalommal már nem lesz ilyen segítség a lepakolásban. Kedden még nem tudta megmondani az igazgató, hogy pénteken végül ki fogja becipelni a könyvtárba a csomagokat, de emlékeztette lapunkat, hogy tavaly is a pedagógusokra hárult ez a feladat.

Többórás sietés

    Megkérdeztük a KELLÓ-t, illetve más iskolákat, hogy mennyire egyedi esetről van szó, és mi a bakik oka. Az előbbi a cikkünk megjelenése után válaszolt (ld. a cikk végén), több helyről kaptunk olyan jelzéseket, hogy korántsem különleges, hogy nem érkezik meg a tankönyv a megadott időre. Van, ahol a sietség okoz gondot, van ahol a késés.

    A megadott időpontot ugyanis pont azért határozták meg előre, hogy akkor, arra az órára legyen a helyszínen mindenki. Ha azonban több órával hamarabb gördül a teherautó az iskola elé, még nem biztos, hogy ott van a fogadócsapat.

    Egy dunántúli település iskolája az értesítés szerint adott nap 13-14 óra között várta a szállítmányt, de már reggel nyolckor megérkezett, így ott se rendőr, se postás, se közmunkás nem segített a tankönyvek átvételében, lepakolásában. A véletlenül ott lévő igazgatóhelyettes és a takarítók pakoltak. Negyed 3-kor érkezett meg feldúltan egy rendőr, nagyon mérges volt, mert az egész tankerületben borult a szállítási rend. „Rohangált egész nap, mint pók a falon. Őket sem értesítette senki a változásokról.”

    Onnan is kaptunk panaszt, ahol véletlenül összejött egy időben az összes szereplő. Megkapták a 650 csomagot, de közölték, hogy a raklapokra már másnap szükségük lesz, ezért gyorsan pakolják le a tankönyveket. „Egyelőre megáll az ész és ácsorog. Hogy fogom én ezt szépen osztályonként névsorba rakni? Legalább évfolyamonként rétegelték volna a raklapra...” – panaszkodott a tankönyvfelelős.

    Olyan esetről is beszámoltak az iskolák, ahol a rendőr hétfőn, a közmunkások kedden, ám a teherautó csak szerdán érkezett meg.

    Jó hír viszont, hogy a szállítási káosz ellenére úgy tűnik, hogy legalább darabra megvannak a tankönyvcsomagok. (Hogy pontosan azok a könyvek vannak bennük, amik, kellenek, azt csak majd akkor derül ki, amikor azokat a gyerekek átveszik.)

Sem olcsóbb, sem átláthatóbb

    A területet jól ismerő, évtizedek óta tankönyvfelelősként és iskolai könyvtárosként dolgozó pedagógus a hvg.hu-nak elmondta, azzal indokolták a tankönyvterjesztés átszervezését, hogy olcsóbbá és átláthatóbbá válik majd a rendszer, de „az biztos, hogy ez most sem nem olcsóbb, sem nem átláthatóbb”.

    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tankönyvrendelet szerint a Kello tankönyvterjesztésből származó hasznát az iskolai könyvtárak fejlesztésére kell felhasználni. Az idei évben még nem lehet tudni, mennyi a profit, de a tavalyi évről semmilyen adatot nem hoztak nyilvánosságra, nem számolt el a Kello, ennek megfelelően nem is kaptak a könyvtárak semmilyen támogatást.
    
Forrás: HVG.hu