Sok cégnél vannak bajok a munkaidő elszámolásával
Vasárnapi pótlék
Részletek
Megjelent: 2014. augusztus 19. kedd, 10:42
Írta: Szakszervezetek.hu
Bár a kereskedelmi munkáltatók többsége alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást, ez ma még szinte kizárólag munkaidőkeretben történik. A döntő többség a Kúria döntését követően sem változtatott a vasárnapi pótlék fizetésének gyakorlatán. A kereskedelemben továbbra is leginkább papír alapú munkaidő-nyilvántartást vezetnek, a munkaidő-nyilvántartások vezetésének gyakorlata pedig több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek - derül ki a BDO Magyarország felméréséből.
A felmérésben résztvevő válaszadók többsége nem ismerte a Kúria vasárnapi pótlékkal kapcsolatos döntését. A felmérésből az derült ki, hogy az érdekképviseletek félelmei nem igazolódtak be: a kereskedelmi munkáltatók döntő többsége (98 százalék) nem változtatott a pótlékfizetési gyakorlatán, a cégek mintegy kétharmada továbbra is fizeti a vasárnapi pótlékot dolgozóinak. A pótlékot fizetők 92 százaléka továbbra is tételesen számolja el a vasárnapi pótlékot, és mindössze 8 százalékuk építette azt be az alapbérbe.
A BDO Magyarország által megkérdezett kereskedelmi munkáltatók 58 százaléka él az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetőségével. Noha az elszámolási időszak immár a második éve szintén választható rugalmas munkaidő-szervezési módszer, ezzel a lehetőséggel mindössze 1 százaléknyi munkáltató élt.
A felmérésben részt vevő munkáltatók 35 százalékát érintette a tavalyi év második felében kereskedelmi munkaügyi célvizsgálat, ezek 14 százaléka valamilyen hatósági intézkedéssel zárult. A válaszadók 83 százaléka a jelenlegi szigorú és büntetésorientált hozzáállás helyett tanácsadást és több felvilágosítást várna a munkaügyi ellenőrzésektől, különösen olyan időszakban, amikor egy viszonylag új jogszabály kapcsán még sok a bizonytalanság.
A kereskedelmi munkáltatók 67 százaléka továbbra is papír alapon vezeti a munkaidő-nyilvántartásokat. Ugyanakkor a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók csupán 46 százaléka tudja a munkavégzés helyszínén bemutatni a teljes munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő nyilvántartásokat.
Az elektronikus munkaidő-nyilvántartást használó munkáltatók esetében a válaszadók 76 százaléka a tényleges munkahelyre történő érkezést és az onnan történő távozást tartja nyilván, holott a munkáltató a Munka törvénykönyve előírásai szerint a munkaidő kezdő és befejező időpontját köteles nyilvántartani.
Főszabály szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár a munkavállalóknak, kilenc óra után további 25 perc illeti őt meg. A kereskedelemben azonban a legkülönfélébb munkaközi szünetekkel találkozunk.
Forrás: VG Online