Tanulásra kötelezhetó a dolgozó?

A kötelezés és a tanulmányi szerződés közötti különbségek

Gyakori elvárás a munkavállalókkal szemben a folyamatos tanulás, önképzés. A munkáltató akár kötelezheti is a munkavállalót valamely végzettség megszerzésére, ám ilyenkor a jogi helyzet teljesen eltér attól, mintha tanulmányi szerződést kötöttek volna a felek – írja a munkajog.hu.

   A munkáltató utasítási jogköre kiterjed arra is, hogy a munkavállalót valamely végzettség megszerzésére kötelezze. A kötelezés vonatkozhat akár iskolarendszerű, akár azon kívüli képzésre, végzettség megszerzésére. Ezt a kötelezést azonban semmiképpen nem szabad összetévesztenünk a tanulmányi szerződéssel.

   A jogszabály tételesen kimondja, hogy a munkavállalóval nem köthető tanulmányi szerződés abban az esetben, ha a munkáltató a tanulmányok elvégzésére kötelezte a munkavállalót, ezen túlmenően azonban a munkavállaló kötelezéséről nem szól, annak részletszabályait nem tartalmazza. A bírói gyakorlat és a jogirodalom azonban – még az 1992. évi Mt. tartalmilag azonos rendelkezése alapján – kialakította azokat az alapvető elveket és szabályokat, amelyek a munkáltatói kötelezésre irányadóak.

   A kötelezés és a tanulmányi szerződés közötti alapvető különbség, hogy míg a tanulmányi szerződés a felek közös megegyezésén alapul, addig a kötelezés a munkáltató egyoldalú utasítási jogán alapul. Ennek megfelelően alakulnak a feleket terhelő kötelezettségek, költségek is. A munkáltatói kötelezés esetén a tanulmányok elvégzéséhez kapcsolódó költségek a munkáltatót terhelik. Azaz, a munkáltatónak kell viselnie a képzési költségeket, a munkavállaló esetleges utazási és szállásköltségeit. Ezen túlmenően a képzésre kizárólag munkaidőben kerülhet sor, azaz a munkavállalót erre az időre munkabér illeti meg.A képzésre kötelezés további jellemzője, hogy ahhoz nem kapcsolódik a munkavállaló munkaviszony fenntartási kötelezettsége, azaz a munkáltató által viselt költségeket nem lehet a munkavállalóval megtéríttetni akkor, ha munkaviszonyát – bármilyen jogcímen – megszünteti.

  A közelmúltban a Kúra is értelmezte – egy közalkalmazotti jogviszony kapcsán – a tanulmányi szerződés és a munkáltatói kötelezés kapcsolatát abban az esetben, ha a tanulmányi szerződés hatálya alatt a munkavállaló munkaköre módul. Az ítéleti tényállás szerint a közalkalmazott tanulmányi szerződést kötött a munkáltatójával, majd ennek hatálya alatt, még a végzettség megszerzése előtt kinevezését módosították és olyan munkakörbe került, amelyre tekintettel a folyamatban lévő tanulmányai elvégzésére kötelezték a közalkalmazottat, aki később megszüntette jogviszonyát a munkáltatóval.

   Az esetből kialakult jogvitában a Kúria kimondta, hogy amennyiben a szabályszerűen korábban megkötött tanulmányi szerződés hatálya alatt munkakör módosításra tekintettel a munkáltató ehhez a munkakörhöz ír elő felsőfokú iskolai végzettséget, a korábbi tanulmányi szerződés megszűnik.

   Azaz, a munkakör módosulása és a munkáltatói kötelezés megszünteti a fennálló tanulmányi szerződést, és ezzel a munkavállaló mentesül a jogviszony fenntartási kötelezettsége alól, függetlenül attól, hogy a kötelezés ugyanazon tanulmányok végzésére irányul, amelyekre a felek korábban tanulmányi szerződést kötöttek. Ilyen esetben a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján adott támogatást nem követelheti vissza a munkavállalótól.
 
Forrs: munkajog.hu