Újra közmunkásokat tanítanak a télen

Decembertől március végéig 30 ezer közmunkást képeznek

Az előző téli közfoglalkoztatásban résztvevő közel 100 ezer fő mintegy 16 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon szeptemberig – olvasható a Világgazdaságban.  
   Az Újra tanulok nevű projekt keretében 30 ezer közmunkás képzése valósulhat meg 2014. december 1. és 2015. március 31. között – közölte a parlament honlapján a belügyminiszter.
 
   Pintér Sándor az LMP-s Szél Bernadettírásbeli kérdésére leírta, hogy a téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzéseket már szervezik, figyelembe véve a közfoglalkoztatói és a munkaerőpiaci igényeket. A Belügyminisztérium (BM) lapunknak azt írta, hogy a program  lehetőséget ad a résztvevőknek elhelyezkedési esélyeik javításán túl a felzárkózásra, iskolai végzettségtől függetlenül hiányzó kompetenciáik pótlására.

   A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, egy konkrét munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismereteket, szakképzettséget (az elavultak helyett újabbat) szerezhetnek.
 
   Az Újra tanulok programra (TÁMOP 2.1.6) eredetileg 44,1 milliárd forintot terveztek. A munkaügyi regiszterben jelenleg több mint 260 ezer képzettség nélküli ember szerepel.
 
   Az Európai Bizottság júniusi országspecifikus ajánlásban azt közölte, hogy Magyarország „csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket.” 2013-ban ugyanis a közfoglalkoztatásban résztvevők mintegy 10 százaléka tudott később a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Varga Mihály nemrég jelezte: a közfoglalkoztatásra továbbra is átmeneti eszközként tekint a kormány. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy jelenleg a közfoglalkoztatottak 8 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerő-piacon, a közfoglalkoztatáshoz az eddiginél is hatékonyabb képzést szeretnének kapcsolni.
 
   Az előző télen az átmeneti közfoglalkoztatás keretében 99517 fő került a képzési programba, amelyet 92912 fő fejezett be (93,3 százalék) sikeresen. Pintér adatai szerint közülük 14965 ember, azaz 16,11 százalékuk helyezkedett el az elsődleges munkaerő-piacon szeptember 7-éig. A BM lapunkkal korábban közölte, hogy 2012-től 2014. július végéig 131853 fő közfoglalkoztatásban résztvevő képzését biztosították, amelyből 115531 fő sikeresen be is fejezte a képzését.
 
   A BM korábban lapunkkal közölte, hogy a közfoglalkoztatást követő 180. napon az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedettek aránya a 2012-ben kilépők vonatkozásában elérte a 14,7 százalékot (32 243 fő), a 2013-ban kilépők esetében a 11,54 százalékot. A tárca szerint az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés nem elhanyagolható mértékű, mivel gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott térségekben zajló programokról és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásáról van szó.
 
   A BM adatai szerint a kormányhivatalok munkaügyi központjainak adatszolgáltatása alapján a 2014. július 21. és 2014. július 27. közötti időtartamban a hatósági szerződések alapján közfoglalkoztatottak létszáma 200 533 fő volt. A téli átmeneti közfoglalkoztatás 2013. november 1-je és 2014. április 30-a közötti időtartamban zajlott 200 ezer fő közfoglalkoztatásával. A kormány december 31-ig azt tűzte ki, hogy 200 ezer főt napi 8 órában foglalkoztassanak a közmunka keretében. Czomba Sándor , az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára lapunknak azt mondta: a közmunkások létszáma télen 230 ezer fő is lehet, míg nyáron 160 ezerre csökkenhet.
 
   Idén a közfoglalkoztatás támogatására 183,8053 milliárd forintot terveztek, de ezt a keretet további 47,3 milliárddal megemelték. Így végül összesen 231,1 milliárdos forrás áll a rendelkezésre.
 
Többségük a létminimum alatt él
 
   Az első félévben a közfoglalkoztatottak átlagosan bruttó 78100 forintot kerestek havonta. Egy akadémiai felmérés szerint főként azért vesznek részt a közfoglalkoztatásban, mert nem kapnak legálisan munkát, többségük a létminimum alatt él. Sokan kifogásolták a munkakörülményeket, az öltöző, a megfelelő mosdó, a munkaruha, az étkeztetés hiányát.
 
   Molnár György, akadémiai kutató szerint, sok esetben „a közmunka akadályozza a munkához jutást". A Századvég felmérésében a válaszolók kétharmada pozitívan ítéli meg a közfoglalkoztatást, az ott szerzett ismereteket négyötödük hasznosnak tartja, a bérrel ötven százalékuk elégedetlen. „Nincs remény arra, hogy a közfoglalkoztatással ki lehessen kerülni a mélyszegénységből" – hangoztatta Ferge Zsuzsa. A szociológus szerint a közmunka kényelmes a kormánynak, mivel egyszerre fegyelmez, kis összegű „segélyt" ad, „kordában tartja az embereket".
 
Forrás: Világgazdaság