Szakszervezetek.hu

Rendeletetésellenes jogviszony-megszüntetés

Visszavonható-e az osztályvezetői megbízás a munkavállalók elégedetlensége miatt? Amunkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint   a felperes 1993. március 22-én létesített közszolgálati jogviszonyt az Sz. Munkaügyi Központtal (alperesi jogelőd), mint ügyintéző. 2003. március 5-étől a Jogi Osztály vezetésével bízták meg. A felperes osztályvezetői időszaka alatt, 2005-ben az osztályon dolgozók többsége a munkavégzés körülményeivel és hatékonyságával elégedetlen volt, feszült légkör alakult, ezért az akkori megbízott igazgató belső ellenőrzést rendelt el a Jogi Osztály leterheltségének vizsgálatával – olvasható a munkajog.hu oldalán.

  Az ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy a munkatársak és a felperes között kialakult feszült viszony okozta a munkavállalók elégedetlenségét. Ezt követően a  megbízott igazgató a felperes osztályvezetői megbízását visszavonta, és ügyintéző munkakörben foglalkoztatták tovább.
 
  A felperes munkájának 2005. évi teljesítményértékeléseiben megállapították, hogy a felperes a jogszabályokban és az igazgatói utasításokban foglaltaknak maradéktalanul nem tett eleget. A teljesítményértékelések kioktatást tartalmaztak arra nézve, hogy a felperes bírósághoz fordulhat, amennyiben azokkal nem ért egyet. A felperes ezen lehetőséggel határidőben nem élt.
 
   Mivel kormányhatározat az alperesi jogelődnél  létszámcsökkentés végrehajtását rendelte el,  a munkáltatói  jogkörgyakorló  2006. július 27-én a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
 
  A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását kérte elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését igényelve. Hivatkozása szerint a munkáltató a jogviszonyt a rendeltetésszerű  joggyakorlás elvébe ütköző módon szüntette meg.
 
  A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban – a kereseti kérelemnek megfelelően – már kizárólag a rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozást vizsgálhatta. Ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 500.000 forint tőkét és annak 2008. október 14-étől a kifizetés napjáig esedékes késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
 
   A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
 
   A felperesnek a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme nem alapos.
 
   A felperes eltávolítását célzó kereseti előadást a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó bizonyítási szabályok alapján kellett vizsgálni, amely szerint a bizonyítási teher a felperesre hárult [Pp. 164. § (1) bekezdés].
 
   A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes a felperes által irányított osztály munkavállalóival – anonim módon – kérdőívet töltetett ki, és ennek alapján jutott arra a megállapításra, hogy a munkahelyi légkör nem problémamentes. A meghallgatott tanúk nevüket vállalva vallomásukban megerősítették a kérdőívben foglalt nyilatkozatukat. Így megalapozatlan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a bíróságok nem folytattak le bizonyítást az osztályon uralkodó munkahelyi légkört illetően.
 
  A felperes a 2005. évi minősítéseket jogorvoslati lehetőségre történő kioktatás ellenére nem támadta, így azok valóságának vizsgálatára a jelen perben már nem volt jogi lehetőség. Az pedig, hogy a felperesnek az új vezetéssel a munkakapcsolata nem volt jónak mondható, önmagában a munkáltatói rendeltetésellenes joggyakorlást nem bizonyítja.
 
  Az 500.000 forintos kártérítési összeget az alperes sem vitatta, így a felülvizsgálati kérelemmel érintett kamatfizetés kezdő időpontja volt a jelen eljárásban vizsgálat tárgyává tehető [Pp. 275. § (2) bekezdés].

Forrás: munkajog.hu