Szakszervezetek.hu

Szívességi munka

Gyakran merül fel kérdésként, hogy egy családi vállalkozásban végezhet-e rokon vagy barát, díjazás nélkül, szívességből munkát. Például a vízvezeték szerelő nagybátyjának besegíthet-e egy-két órában segédmunkásként a testvérének éppen ráérő gyermeke bejelentés és díjazás nélkül, hogy az őszi családi szüretekről ne is ejtsünk szót – írja az ugyvezeto.hu.

   Kezdjük azzal, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) nem ismeri a díjazás nélküli munkavégzés lehetőségét.
 
  Az Mt. 45. szakasza szerint a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A törvény 136. szakasza arról rendelkezik, hogy alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni, sőt a teljesítménybér esetén is úgy kell megállapítani a normát, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. (138. § (5) bekezdése.)
 
   Mindehhez a 163. § annyit fűz, hogy a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. De ezeken túlmenően is citálhatnánk számtalan jogszabályi helyet, melyek a munkabér védelmét hivatottak szolgálni. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az "ingyenmunkát" nem teszik lehetővé.
 
   Persze nem, muszáj okvetlenül munkaviszonyban gondolkodnunk.
 
   A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ugyanis ismeri az ingyenes (6:280. §) - ellenszolgáltatás nélküli - megbízási jogviszony fogalmát.
 
  (Ez gyakran alkalmazásra is kerül abban az esetben, amikor a kft. ügyvezetője nem tagja a társaságnak vagy tagként egyébként is társas vállalkozónak minősül és az ügyvezetést 0 forint megbízási díjért látja el.)
 
   A Ptk. említett szakasza egyébként kimondja azt is, hogy amennyiben a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni
 
   Csakhogy számos munkavégzés esetén nem alkalmazhatjuk a megbízási jogviszonyt. Így többek között a bevezetőnkben említett segédmunka esetében sem okvetlenül, hiszen e tevékenység időhöz és helyhez kötött, ráadásul a "segéd" folyamatosan a "mester" utasításának megfelelően kell, hogy eljárjon, ahogy szüretelni sem lehet megbízási jogviszony keretében Márpedig a jogviszonyokat nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni.
 
  Tehát témánk szempontjából a megbízási jogviszony sem jöhet minden esetben szóba.
 
   Közelebb jutunk a megoldáshoz, ha a munkaügyi ellenőrzésről szóló 2006. évi LXXV. törvény tárgyi hatályából indulunk ki.
 
Forrás: ugyvezeto.hu