Szakszervezetek.hu

Egy egész iparág szűnhet meg a vasárnapi zárva tartás miatt

A kormány még nem döntött a vasárnapi zárva tartás KDNP által javasolt bevezetéséről. Ha lesz ilyen, a kereskedők mellett a lapkiadók is komoly veszteségeket szenvedhetnek, elbocsátásokkal.

   A kormány a vasárnapi zárva tartás ügyében még nem alakította ki álláspontját - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az állami rádióban. Szavai szerint a frakciószövetség-tag KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartás ügyében „egy nagy vita kellős közepén vagyunk, sok szempontot kell megfontolni”. Az azonban biztos, nincs olyan terve, hogy befolyásoljuk az emberek viselkedését - tette hozzá a politikus, aki szerint az emberek „nagyfiúk”, el tudják dönteni, mit csinálnak vasárnap. Inkább gazdasági kérdésnek tartja, hogy a kis- vagy a nagyboltokban költik-e a pénzüket az emberek. Azt az érvet viszont nem tartja megalapozottnak, amely szerint a zárva tartás miatt tömegesen kerülhetnének utcára dolgozók. Orbán szerint ugyanis az eladott élelmiszer mennyisége és a vevők száma nem változik, vagyis ugyanannyi munkát kell elvégezni, csak rövidebb nyitva tartás mellett.
 
Ez az alapötlet
 
   Az ellenőrzést a fogyasztóvédelmi hatóság végezné, a szankció legalább ötnapos boltbezárás lenne, ami a második jogsértés esetén 30, harmadik jogsértés esetén 90 napra, minden további esetben pedig 365 napra menne fel.
 
  A teljes,16-tagú KDNP-frakció által aláírt, a parlamentnek november 6-án benyújtott javaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt úgy módosítaná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező üzletek főszabályként hétfőtől szombatig 6 órától 22 óráig tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva tartanak. Ezt azzal könnyítenék meg, hogy évi öt - előre bejelentett - vasárnap is kinyithatnak, továbbá december 24-én és december 31-én 6 és 12 óra között lehetnek nyitva.
 
   Az általános zárva tartási előírás nem vonatkozna a 400 négyzetméternél kisebb boltokra, valamint olyanokra, ahol az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy a gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagja maga vagy segítő családtagja kereskedik. Továbbá a törvény hatálya nem terjed ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (például üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok), továbbá egyes tevékenységekre (például újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. A pékárut és tejterméket árusító üzletek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak.
 
   A KDNP indoklása szerint javaslat csak ésszerű mértékű korlátozást jelent, miközben, elősegíti, hogy a vasárnap valóban pihenőnap legyen az ország döntő része számára, amikor a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja meg a vásárlással és a bolti értékesítéssel eltöltött idő.
 
Ők veszíthetnek sokat
 
   A hét többi napjához képest vasárnap a legalacsonyabb a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (fmcg) vásárlásainak száma, arányuk mindössze 9 százalék, míg szerdán és szombaton a legmagasabb, az összes vásárlás 21 illetve 18 százaléka - derül ki korábban a pénzcentrum.hu-n megjelent GfK-elemzésből. Egy átlagos vasárnap 873 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket, jellemzően a hipermarketekben. A budapestiek és a nagyvárosok lakói használják ki leginkább a vasárnapi nyitva tartást. A hét egy átlagos napján csaknem 1,1 millió háztartás - a háztartások 26 százaléka - vásárol fmcg-terméket. A nagy alapterületű hipermarketekben leginkább péntek és vasárnap között vásárolnak, míg a diszkontokban a vasárnapon kívül a csütörtök az a nap, amikor legtöbbet költenek fmcg-termékekre. A falvakban leginkább szerdán és szombaton, míg a kisvárosokban szerda mellett vasárnap költenek a legtöbbet.
 
Egy egész ágazat semmisülhet meg
 
   Az újságot árusító üzletre vonatkozó definíció - 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik - a gyakorlatban sajnos nem alkalmazható még a főprofiljukat tisztán hírlapárusnak tartó kereskedelmi egységekre sem.
 
   A vasárnapi zárva tartás különösen érzékenyen érintené a magyarországi lapiadókat. A vasárnapi lapok piaca speciális szegmens. Bár a hétköznapokhoz képest kevesebb újság jelenik meg aznap, azokat többen olvassák. A Magyar Lapkiadók Egyesülete adatai szerint a vasárnapokon évi mintegy 24 millió példányt értékesítenek, így a korlátozása több mint 600 ezer olvasót érintene hátrányosan.
 
  Bár a T. Ház elé került javaslat tartalmaz elméleti könnyítéseket a sajtóterméket árusító kereskedelmi egységekre, azonban az érintettek az ebben szereplő feltételek és definíció alkalmatlan arra, hogy a gyakorlatban is elérhesse célját, a vasárnapi lapok piacának megőrzését.
 
  A magas bérleti díjak és egyéb járulékos költségek arra kényszerítették az elmúlt években a nyomtatott lapokat árusítókat, hogy kiegészítő termékeket (szendvics, üdítő, édesség, könyv, sorsjegy) is forgalmazzanak az értékesítési helyeken. E termékeknek a dohánykereskedelem átalakítását követően tovább nőtt a jelentősége. Így egy újságárusítással foglalkozó kereskedelmi egység árbevételében ma már nem feltétlenül a lapárusítás áll az élen. Mivel az emberek többsége ma már nagyobb áruházakban is vásárol lapokat, így a könnyítés nem hozhatja meg várt célját. Mindezt számba véve, a vasárnapi bezárás rendkívül súlyosan érinti a hazai lappiacot - vélik a lappiac szereplői.
 
   Így az újabb kereskedelmi korlátozás a válság hatására már korábban is komoly veszteségeket szenvedett lappiac végzetes zuhanásához, végül megsemmisüléséhez vezethet - hangzik a komor jóslat.
 
   Mivel az árushelyek döntően olyan üzletközpontokban működnek, melyeket a vasárnapi nyitvatartási tilalom érintene, akkora veszteséget szenvedhetnek e a kiadók, hogy teljesen eltűnhetnek a a vasárnap megjelenő lapok. Ez alássa a jelenlegi árus helyek pozícióit, így tovább szűkülhet a lapkínálat. A vasárnapi napilapok piaca mellett az eddig vasárnapi értékesítés keretében eladott magazinok piacára is romboló hatással lehetnek a bezárások.
 
Komoly felhorgadás jött
 
   Az évek során már többször elő-előkerült kereszténydemokrata ötlet komoly kritikát kapott, csupán néhány támogató szó mellett.
 
   A Liga szakszervezeti szövetség sem támogatja a boltok vasárnapi kötelező bezárását, ehelyett a vasárnapi nyitva tartás költségeinek emelését és szabályainak szigorítását javasolta.
 
   Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslése szerint az eredeti javaslat megvalósulása esetén a kereskedelemben 15-20 ezres, a kapcsolódó területekkel együtt 30 ezer fős elbocsátás várható. Emellett a forgalom egy része elveszne, valamint romlana Magyarország idegenforgalmi megítélése is.
Az online lehet a megoldás
 
   Azokra a boltjainkra, amelyek jelenleg vasárnap is nyitva tartanak, biztosan negatív hatással lenne a törvény, de reményeink szerint ezt nagyreszt tudnánk ellensúlyozni más csatornákon - mondta el a Napi.hu kérdésére a Kovács Péter, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az online munkavégzést szinte lehetetlen lenne szabályozni. Amennyiben a fizikai boltok nyitva tartásának korlátozása a cél, akkor elképzelhető, hogy a hangsúly az online felé tolódik el. Kovács szerint a Libri esetében az online vonal tudná ellensúlyozni a vasárnapi zárva tartás negatív hatásait, hiszen a Libri online vonala egy jó nevű, népszerű és növekvő részlege a vállalatnak, amely a cég bevételének is egyre jelentősebb hányadát adja. A Libri pedig ebből a szempontból még szerencsés helyzetben is van, hiszen a törvénymódosításra így tud reagálni anélkül, hogy az online hálózatának építésébe most kellene belekezdenie.
 
   Kedden Demján Sándor, a a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke pedig bejelenttete, hogy a szervezet népszavazást kezdeményez a vasárnapi nyitva tartásról, ha a parlament ezt korlátozó jogszabályt fogad el.
 
   Szerdán az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetet tömörítő Vállalkozásfejlesztési Tanács idei harmadik ülésén ez a téma szerepelt egyetlen napirendi pontként. A szakmai szervezetek döntő többsége egyöntetűen kiállt amellett, hogy a vásárlók érdekeivel összhangban az üzletek, áruházak maradjanak nyitva vasárnap. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára pedig vállalta, hogy a felvetéseket továbbítja a kormánynak és szükség szerint további egyeztetéseket tart.
  
A szakszervezetek pedig felvetették: meg kellene vizsgálni a Munka törvénykönyve előírásainak megtartását, valamint egyes foglalkoztatási feltételek módosítását. A szakmai szervezetek és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a felvetett kérdésekről a Kereskedelmi Kerekasztal keretében további egyeztetéseket folytatnak.
 
   Pénteken pedig Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkáraegy a Napi Gazdaságnak azt mondta: köztes megoldás születhet a kereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásáról. Javaslatuk szerint - miközben a vasárnapi zárva tartásra való törekvést továbbra is elutasítják - a foglalkoztatottak aznapi munkavégzését önkéntes nyilatkozattételhez kötnék, amelynek nyomán a hét végi munkába állásért plusz pihenőnap, illetve a jelenleginél magasabb bérkiegészítés is járna. Így a vasárnap nyitva tartó boltok profitjából nagyobb arányban kell részesülniük a dolgozóknak. Az elképzelés kivitelezéséhez módosítani kell az Mt-t. és a kereskekedelmi törvényt is. Glattfelder szerdán vállalta, hogy a kezdeményezést a csütörtöki kormányülésen előterjeszti.