Szakszervezetek.hu

A dolgozók befizették, a kormány lenyúlja

Közmunkára költené azt a pénzt a kormány, amelyet a munkáltatók és a munkavállalók már előre befizettek egy esetleges munkanélküli-segélyre, vagy a későbbi korkedvezményes nyugdíjukra. A veszélyes szakmák képviselői többször keresték a kormányt, de választ sem kaptak aggályaikra – írja a Népszabadság.

   – Az Orbán-kabinet olyan szerzett jogoktól foszt meg embereket, amelyekért a munkaadók és a munkavállalók már előre igen sokat fizettek – állítja Székely Tamás, a vegyipari szakszervezeti szövetség (VDSZ) vezetője, aki szerint a kétharmad világában nincs helyük sem az állástalanoknak, sem az idő előtt nyugállományba kényszerülőknek. Székely emlékeztet: a kormány 2018-ig teljesen eltörölné a ma is csak három hónapig fizetendő álláskeresési járadékot – a munkanélküli-segélyt –, ami az érdekvédő szerint egészen abszurd gondolat.
 
   Tavaly a vállalkozások és a foglalkoztatottak együttesen több mint 180 milliárd forintot fizettek be a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba, miközben abból a munkanélkülieknek alig több mint ötvenmilliárd jutott – állítja a szakszervezeti vezető. Jövőre hasonló lesz a helyzet: a költségvetés tervezete szerint tőlük már több mint kétszázmilliárdot szednek be, és ebből szintén ötven milliárdot irányoztak elő az álláskeresők támogatására. Székely szerint torz rendszerről van szó: az állam különféle címeken pénzt gyűjt, majd önkényesen eldönti, hogy azt mire költi.
 
  Így nagyjából szabadon gazdálkodik azzal a 140 milliárddal is – tette hozzá –, ami az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékból jövőre a foglalkoztatási alapba kerül. Kitalálták például, hogy az idei 183 milliárd helyett 270 milliárdot költsenek közfoglalkoztatásra, miközben az érintetteknek csak töredékét sikerül ezzel visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra – fogalmazott az elnök. Arról ugyanakkor szerinte teljesen megfeledkeztek, hogy a cégek és a munkavállalók befizetései – a szolidaritás elvének megfelelően – hagyományosan azt a célt is szolgálják, hogy az állás nélkül maradókat a tisztességes megélhetés feltételeit biztosító támogatásban részesítsék.
 
   Akad más probléma is: az emberi szervezetre veszélyes vagy fokozott igénybevétellel járó munkakörökben foglalkoztatottak korkedvezményes nyugdíjra jogosultak, de idén december végén ezt a lehetőséget is meg kívánja szüntetni a kormány. Ezzel megint csak egy korábbi befizetésekkel előre fedezett „kedvezményt” vonnának meg, hiszen az ilyen dolgozók után a munkáltatóknak 13 százalékos extra járulékot kell leróniuk. Ez nagyjából fedezi a korai nyugdíj miatt jelentkező többletköltséget.
 
   Ez az összeg az idén 22 milliárd forint, miközben ilyen kedvezményes nyugellátásban jelenleg mindössze 18 ezren részesülnek, vagyis az ő juttatásukból havi százezret a cégek állnak. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint a közösségi közlekedésben ezzel a kedvezménnyel alapvetően a járművezetők élhetnek, akiknek a száma a BKV-nál és a Volán-vállalatoknál talán a tízezret sem haladja meg. Hasonló nagyságrendben lehetnek érintettek a vasutasok.
 
   Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint közülük elsősorban a mozdonyvezetők, a forgalmi utazószemélyzet és a kocsirendezők mehetnének korábban nyugállományba. Az érdekképviseletek erről különben már több alkalommal tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal – legutóbb éppen a mozdonyvezetők fordultak a miniszterelnökhöz –, de érdemi választ nem kaptak. Így azon sem csodálkoznának, ha a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak után korábban befizetett 13 százalékot a kedvezmény megvonásával egyszerűen lenyúlná az állam.
 
   A kormányzat egyik fő érve, hogy az egykor veszélyesnek minősített munkakörök jelentős része a műszaki-technológiai fejlődés eredményeként ma már nem tekinthető ilyennek. Ráadásul számos, fokozott egészségügyi kockázatot jelentő foglalkozás meg is szűnt, hiszen alig vannak bányászok, felszámolták a textilipart, de túl sok kohászt sem foglalkoztatnak. Nemes Gábor mindazonáltal leszögezte: korábban fizikailag tényleg megterhelőbb volt például autóbuszt vezetni, most viszont a megnövekedett forgalom – és a rájuk testált egyéb feladatok, például a jegyellenőrzés – miatt a sofőrök pszichés terhelése jóval nagyobb.
 
   Ráadásul a közlekedésben az egészségügyi alkalmassági követelmények szigorúbbak – emelte ki –, és akinek az ötvenes évei végén kell felhagynia korábbi foglalkozásával, a visszavonulását segítő mechanizmusok hiánya miatt könnyen az utcára kerülhet.
 
Forrás: Népszabadság