Üresen kongó, bezárt boltok: külföldön a hazai szakemberek

Az elmúlt időszakban nagyjából 400-500 ezren vándoroltak ki

Nyugdíj előtt áll számos somogyi vendéglátós és kereskedő, ám a gyerekek gyakran nem folytatják tovább a munkát. Ezért hazacsábítanák a külföldön dolgozó, rátermett szakembereket, akik fantáziát látnak a helyi vállalkozás alapításban: a Kisosz közvetítő szerepet vállal – írja a sonline.hu.

   – A szakmából lassan kiöregszik egy nemzedék – mondta Kertész Rezső, a Kisosz megyei társelnöke. – Azok állnak nyugdíj előtt, akik 20-30 éve alapították vállalkozásukat. A '80-as évek közepén robbanásszerű változás zajlott le a kereskedelemben: előfordult, hogy évi 400-500 új engedélyt is kiadtak megyénkben. Egymás után nyíltak a magán vendéglők, presszók, butikok, zöldség- és élelmiszerüzletek, ám az idő eltelt és a szakmában szükség van nemzedékváltásra.

   Somogyban közel 5000 boltot tartanak számon, s nagyjából 2700 vendéglátóhely működik, ezek csaknem 50 százaléka a Balaton-parton, illetve közelében található. Kertész Rezső szerint a konszolidált gazdaságú országokban – például Ausztria, Németország – gyakran apáról-fiúra öröklődik az üzlet, ám idehaza merőben más a helyzet. A Kisosz tapasztalatai szerint megyénkben a családi vállalkozások 5-10 százalékát viszik tovább a gyerekek. Oka: az alacsony jövedelmezőség, az állandó lekötöttség sok fiatal kedvét veszi a vendéglátástól, a problémát szaporítja, hogy hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke. A folyamat másik káros következménye: mivel a családban nincs, aki folytassa a szakmát, így számos vendéglátóhelyre, üzletre lakat kerül. Emiatt nő a munkanélküliség, s a település turisztikai vonzerejét sem erősítik az üresen kongó, bezárt boltok.

   – Az elmúlt időszakban nagyjából 400-500 ezren vándoroltak külföldre, Somogyból is ezrek mentek ki a jobb megélhetés reményében – folytatta. – Ausztrián és Németországon kívül Olaszországban és Nagy-Britanniában dolgoznak, nagyjából 80 százalékuk a vendéglátásban, a szállodaiparban, illetve a kereskedelemben helyezkedett el. Hallani, hogy egy részük vissza akar térni, s aki 4-5 évig kint élt és a havi 1500-1800 euró körüli kereset egy részét félretette, úgy ebből már lehet vállalkozást indítani. Mivel a nyugdíj előtt álló vállalkozók egy része kényszerhelyzetbe került, s szeretnék eladni vagy kiadni a vendéglőt, üzletet, így a külföldön vendéglátásban, kereskedelemben dolgozó alkalmazottak érdeklődésére is számítunk. Nekik próbálunk kedvet csinálni az üzlethez.

   Adatbankot akar létrehozni a Kisosz, a somogyi vállalkozóktól várjáka külföldön dolgozók elérhetőségét. Az érdekvédelmi szervezet közvetítő szerepet vállal, a kezdeményezés célja a hazai vendéglátó és kereskedelmi munkahelyek megtartása. A külföldön élők részletes tájékoztatást kaphatnak egyebek mellett a cégalapításról, a főbb adózási tudnivalókról, szakmai előírásokról, s a vállalkozók által igénybe vehető hazai és uniós támogatásokról. Az ötletgazda Kertész Rezső már akkor elégedett lenne, ha az első évben 10-15 külföldi jelentkező venne át helyi vállalkozást. Az első kapcsolatfelvételt jelző e-mailt várhatóan  karácsony előtt elküldik.Takács Zoltán kaposvári vendéglős egyetért azzal: öregszik a szakma, gondoskodni kell az utánpótlásról. Csakhogy, aki külföldön már megalapozta a jövőjét, azt nehéz hazacsábítani vállalkozónak.

  – Jó ötletnek tartom a kezdeményezést – mondta a 62 évesMakkos Péter fonyódi vendéglős. – Két gyerekem van, bizonyos, hogy egyik sem veszi át az üzletet. A Balaton-parton is érezni: a bizonytalan helyzet nem ösztönzi a fiatalokat, hogy folytassák a szülők munkáját. Amíg tudom, teszem a dolgomat, aztán később valószínűleg kiadom vagy értékesítem a vállalkozást.
 
Forrás: sonline.hu