Nehezítik a külföldiek szerbiai munkavállalását
„Nem kellenek az ügyvédek vagy a közgazdászok, azok vannak itt is”
Részletek
Megjelent: 2014. november 25. kedd, 17:10
Írta: Szakszervezetek.hu
Külföldi példára hivatkozva nehezítenék a külföldiek munkavállalását Szerbiában, az erről szóló törvénytervezet szerint csak abban az esetben lehet ezentúl külföldi állampolgárt foglalkoztatni a szerbiai vállalatokban, ha nincs a munkakörnek megfelelő szerb jelentkező.
Emellett azt is bizonyítania kell a munkaadónak, hogy az adott munkakörből az utóbbi három hónapban nem bocsátott el szerb állampolgárt, és a nemzeti foglalkoztatási szolgálat (NSZ) segítségével sem talált az utóbbi egy hónapban megfelelő dolgozót az állásra.
A Politika című szerb napilap keddi beszámolója szerint emellett ideiglenes vagy alkalmi munkáról szóló szerződés külföldi állampolgárokkal három hónapnál hosszabb időre nem köthető.
A törvénytervezetet ismertető Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszter a parlamentben kedden kiemelte: az új törvénytől azt várják, hogy így megfelelő embereket találnak a szerbiai hiányszakmák betöltésére. „Nem kellenek az ügyvédek vagy a közgazdászok, azok vannak itt is, jöjjenek ide a mérnökök, az olyan szakmával rendelkező emberek, amilyenek itt nincsenek, akiktől tanulhatunk, akik hasznosak lehetnek a gazdaságunk számára” - magyarázta Vulin.
A foglalkoztatási szolgálat évente 2500-2800 külföldi számára állít ki munkavállalási engedélyt, a becslések szerint azonban Szerbiában több mint 7500 külföldi dolgozik.
A Vecernje Novosti című napilap információi szerint a legtöbb munkavállalási engedélyt oroszok, kínaiak, törökök, románok, bosnyákok, németek és görögök számára állították ki az utóbbi néhány évben. Az oroszokat leginkább az orosz tulajdonú vagy résztulajdonú vállalatokban alkalmazzák: a NIS olajipari vállalatban, a Lukoil kőolaj- és földgáztermelő, valamint feldolgozó társaságnál, illetve egyes bankokban. Esetükben főleg vezetői pozíciókról van szó. A kínaiak kiskereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet folytatnak, a románok és bosnyákok pedig főleg bányászként és földművesként találnak munkát. Az uniós országokból érkezők általában a saját vállalataik szerbiai kirendeltségeiben dolgoznak.