Szakszervezetek.hu

Kiszipolyozza az embereket a Miniszterelnökség

Tízórás munkarendre állhat át a Miniszterelnökség után több minisztérium, illetve háttérintézmény is – írta a Magyar Nemzet. A Lázár János vezette tárcánál a munkatársak többsége a lap értesülése szerint elfogadta az új munkarendet, ugyanakkor több, gyermekes munkavállaló felmondott, mert nem tudta vállalni az új feltételeket. Helyüket állítólag olcsóbb, fiatal munkaerővel töltötték be – olvasható a Népszabadságban.

  Munkaügyi kérdésekben járatos forrásaink szerint amennyiben a hír igaz, nagy valószínűséggel törvénysértő helyzet állt elő. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a hivatalokban a „teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A heti munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8.00–16.30 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig tart (általános munkarend)".
 
   Ez tehát a főszabály, amelytől kivételesen lehet eltérni. A törvény így megengedi azt, hogy kormánytisztviselő napi munkaideje legfeljebb tizenkét, heti munkaideje pedig legfeljebb negyvennyolc óra legyen. Ám ebben az esetben is garantálni kell, hogy egy hosszabb időszak átlagában a heti negyven órás munkaidőkeretet ne lépjék túl. Általános jelleggel és határozatlan időre viszont forrásaink szerint túlmunkát biztosan nem lehet elrendelni.
 
   Ha igaz az a feltételezés, hogy a napi tíz órás munkaidő egy egész intézmény valamennyi alkalmazottjára vonatkozik, az ellentétes a hatályos szabályozással – hangsúlyozta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára is. Egy-egy szervezeti egységre vonatkozóan rendkívüli esetben természetesen el lehet rendelni túlmunkát – tette hozzá –, amit vagy megfelelő díjazással vagy szabadidővel kell ellentételezni.
 
   De a munkaidőt azért nem lehet meghosszabbítani, mert alacsony a létszám, vagy sok a feladat – állítja az érdekvédő. Úgy véli, az intézkedésre azért lehetett szükség, mert átgondolatlanul, kizárólag a kiadások csökkentése érdekében hajtottak végre leépítéseket. Azt viszont szerinte senki nem vizsgálta, hogy az apparátus a karcsúsítás után képes lesz-e a várt teljesítményt nyújtani. Borosné arra figyelmeztet, ha továbbra is csak azt nézik, hogyan vonhatnak ki pénzt a rendszerből, összeomolhat az államigazgatás.
 
   Felhívta a figyelmet arra is: ha délután fél öt helyett fél hétig kell dolgozni, a bölcsődéknek, óvodáknak és általános iskoláknak is tovább kell nyitva tartaniuk. Ezzel kapcsolatban Borosné azt is jelezte, hogy a kötelező túlmunkát nehezen tartja összeegyeztethetőnek a család és a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozó kormányzati retorikával.
 
   Mindazonáltal egy miniszter, ha úgy látja, hogy az adott jogszabályi környezet mellett a szervezete nem tud működni, megfelelő előkészítés után kezdeményezhet törvénymódosítást – mondta a főtitkár. A szakszervezet természetesen elutasítaná a munkaidő meghosszabbítására vonatkozó javaslatot, de ez szerinte még mindig kisebb rossz lenne, mint az, ha egy tárcavezető egyszerűen figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket.
 
   A Miniszterelnökségtől levélben kérdeztük, hogy a Magyar Nemzet információja megfelel-e a valóságnak, és ha igen, a napi plusz két órát miként ellentételezik. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az érintett közszolgák megtagadhatják-e a túlmunkát, vagy kényszerűen távozniuk kell. Mostanáig nem kaptunk választ.

Forrás: Népszabadság